Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)

A forradalom után - FRANKOVICS GYÖRGY Jugoszláviai dokumentumok az 1956-os magyar forradalomról

dett, mely a titoi szocialista jugoszláviai vezetésnek nem felelt meg, valamint az 1848-49-es szabadságharcra emlékeztető Kossuth-címer használatában valamiféle Nagy-Magyarország feltámasztásának szándékát látták megvalósulni. A szocialista rendszer léte is megkérdőjeleződött ezekben a napokban, a majdani Nagy Imre vezette kormánynak igen körültekintően kellett eljárnia egy sor megoldatlan kérdést illetően: az ország függetlenségének helyreállítása, a többpártrendszer bevezetése, a politikai demokrácia visszaállítása, mely létében fenyegette a szocialista berendezkedést, a Varsói Szerződés felmondása, a szovjet csapatkivonás tekintetében. Ezzel egyidőben a jugoszláv vezetés Nagy Imréhez való viszonyában - a magyarországi eseményekben előállt többpártrendszer bevezetése valójában olaj volt a tűzre, habár a titoisták állandóan a társadalom „liberalizálásáról" és „demokratizálásáról" beszéltek - törés és szembefordulás következett be. A titoi vezetés úgy vélekedett, hogy a magyar válság Nagy Imre eltávolításával oldható meg. A FORRADALMAT ERDEI FERENC „ELLENFORRADALMINAK" MINŐSÍTETTE „A mai napon sürgős, Naggyal való találkozót kértem, illetve a kormány más tagjával, akit ő kijelöl [...] Erdei Ferenc a kormány elnökhelyettese és Horváth Imre külügyminiszter fogadott. Horváth miniszter páncélozott járművel jött el értem a követségre" - jelenti Dalibor Soldatic jugoszláv nagykövet október 27-én. „Közöltem velük, hogy kormányom utasítására jöttein el, és a helyzetről kívánok tájékozódni, mivel vezetőségünkben bizonyos bizonytalanság tapasztalható, valamint arra kértek, amennyiben lehetséges, nyújtsunk nekik támogatást. Hozzátettem, két nappal a fenti utasítás alapján, hiába kíséreltem meg a vezetőség valamelyik tagjával kapcsolatba lépni. Erdei a helyzetet a következőképpen értékelte: széleskörű szervezett ellenforradalmi mozgalomról van szó. Vitás kérdésnek tűnik az országban a demokrácia megvalósításának módja, a szervezett erők és a széles néptömegek közötti viszony rendezése. A tömeg elégedetlenségének okai között a júliusi plénum intézkedései (Rákosi leváltása - F. Gy.) mellett, a rákosista időszak hibás politikájában rejlik. A Szovjetunió KP XX. kongresszusát, különösen a júliusi plénumot követően, a demokratikus közvélemény demokratizálódási követelésekkel állt elő. A mozgalomhoz az értelmiség mellett a munkások és a parasztok is csatlakoztak. A sajtó és különböző viták hatására élesebb követeléseket fogalmaztak meg. Mindez arra utal, hogy tudatos ellenforradalmi szerveződés akciójáról van szó. Az állami- és a pártvezetés a komoly események és mozgalmak tekintetében egységes álláspontot képvisel. Velük szemben Nagy és Kádár nyilatkozatai értelmében jártunk el, a rend helyreállítása céljából