Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)

A forradalom után - FRANKOVICS GYÖRGY Jugoszláviai dokumentumok az 1956-os magyar forradalomról

vele szembenálló Nagy Imre reformistái tovább erősödnének. Szuszlov 1956. június 7-14. közötti magyarországi tartózkodása során a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságával közölte, hogy Rákosi eltávolítása „ajándék lenne az amerikaiaknak", valamint szorgalmazta, hogy a PB „Révai és Kádár elvtársakkal egészüljön ki". A jugoszláv vezetés azonban kételkedett Szuszlov sikereiben a magyarországi helyzet rendezését illetően. Ezenfelül a jugoszláv vezetést teljesen lefoglalta fő céljának elérése, nevezetesen a Jugoszláviának nyújtandó szovjet gazdasági támogatás, másrészt, hogy a Kreml egyenlő partnernek ismerje el Belgrádot, a független jugoszláv bel- és külpolitikát, illetve Moszkvához és az általa vezetett szocialista táborhoz és a kommunista mozgalomhoz fűződő viszonyát, valamint Jugoszlávia sajátságos politikaiideológiai állásfoglalásának és szerepének elfogadását illetően. Ezért nem is tértek ki Szuszlov magyarországi látogatására. Rákosi időközben a szovjet csatlós országok vezetőinek 1956. június 2223-i, nem nyilvános csúcstalálkozóján járt Moszkvában, és hazautazása előtt felkereste Vorosilovot, aki feljegyzésben írja: „Rákosi azt mondta, Magyarország kész szorosabb barátságra lépni Jugoszláviával. [...] Amikor a Jugoszláviához fűződő kapcsolatok további normalizálását szolgáló gyakorlati lépésekről esett szó, Rákosi elvtárs érezhetően tartózkodó volt és számos kritikai észrevételt tett a jugoszláv vezetőkre. [...] Vorosilov figyelmeztette Rákosit, hogy Jugoszlávia „most vitathatatlanul helyes úton jár", és „bátran hozzá kell fognia a Jugoszláviával való baráti kapcsolat erősítéséhez". A szovjet vezetés igyekezett kerülni a Belgrád és Moszkva közötti konfrontációt, habár a Titonak küldött júliusi hruscsovi üzenet egyértelművé tette, hogy a Kreml hajlandó fegyveresen is beavatkozni a magyarországi események alakulásába, ily módon megfenyegette a jugoszláv vezetést, amenynyiben elítélné az esetleges szovjet akciót. Azonban a KB elnöksége 1956. július 9-12. közötti ülésén eldöntötte, hogy nincs szükség Magyarországon az esetleges szovjet katonai beavatkozásra. Ám a helyzet megváltozott. Moszkva Mikojant küldi Budapestre, ahol a szovjet vezető július 18-án „elintézi" Rákosi leváltását, helyére Gerő Ernő került. RÁKOSIT SZTÁLIN KI NEM ÁLLHATTA, MIKOJAN MEG LEVÁLTATTA Szinte diplomáciai humornak - ha egyáltalán van ilyen - számítana az a lengyelországi jugoszláv követi jelentés, amely beszámol Rákosi Mátyás egyik legutolsónak számító krími nyaralásáról. A magyarországi októberi forradalmi események előtt Rákosit a Magyar Dolgozók Pártja Központi Bizottsága 1956. július 18-21-i ülésén Anasztáz Mikojan, a Szovjetunió