Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)

A forradalom után - DÁVID FERENC A „mecseki láthatatlanok" nyomában. Harctérkutatás - Vágotpuszta, 2006

puskákkal

4 és Tula Tokarjev pisztolyokkal rendelkezett, illetve volt még egy géppuskájuk

5 is. Bár a források adatai ebben a kérdésben ellentmondóak, gyanítható, hogy rendelkeztek más sorozatlövő fegyverekkel is 6

, mintegy 25-27 darabbal

1

. Lőszerük, kb. egy harci napra volt elegendő. Ezen felül rendelkeztek még ismeretlen darabszámú 1942M nyeles kézigránáttal is.

8 A harcképes ellenállókat 6 szakaszba, egyenként 3 rajjal (kb. 40 fő/szakasz) szervezték, melyeket a parancsnokság közvetlenül irányított. A parancsnokság a parancsnokból, helyetteséből és a munkájukat segítő parancsnoki törzsből állt. Létrehoztak egy különleges rajt 8 fővel páncélleküzdésre, egy egészségügyi részleget (egészségügyi tisztessel és 7-8 ápolónővel) és egy élelmezési részleget 10 fővel. Ruházatukat tekintve a többségnek polgári ruhája volt.

9 A szakaszok elhelyezése, a védőállások kiépítése tükrözi a védelemmel és az ellenség vélt támadási irányával kapcsolatos elképzeléseiket. A településtől EK-re és DK-re a hegyoldalakban állásokat építettek az ellenség támadásának megállítására. Ezek az állások részben fedezték a település oldalait, de inkább a Vágotpusztától keletre húzódó völgyre néztek.

10 Ugyanez mondható el a szakaszok tervezett elhelyezéséről is. A rendelkezésre álló erők nagy részét 4 Ezek lehettek szovjet eredetű 91/30M puskák és 1944M karabélyok egyaránt, vagy ugyanezen típusok 1948M magyar gyártásai. 5 A géppuska típusára vonatkozóan nem áll rendelkezésünkre megfelelő forrás, de nagy valószínűséggel a Néphadseregben rendszeresített Gorjunov géppuskáról van szó, ami szintén a Nagantokhoz használt 7,62 x 54R-es lőszerrel tüzelt. 6 PPS-41-es géppisztolyok és valószínűleg DP-28-as golyószórók. 7 Hajdú, 1997. 117. o. A szám ellentmondás a „Hadak útján" 1957. évi augustusi számával (In.: Kubicza, 1957a. In: Romváry-Rozs, 1997. 14-21. o.), ez utóbbi forrás fegyverzetre vonatkozó számait használja Hajdú Imre is (Hajdú, 1997. 93. o.). Az ellentmondás egy elírásból származhat, én a Kubicza-féle spirálfüzet számadatait tartom helyesnek. Véleményem szerint a „Hadak útjá"-ban leírt, a rajok állományába sorolt 1-2 golyószóró, 3-4 géppisztoly helytelen. Előbbiek alapján az ellenállók összes gépfegyvereinek a száma (18 + 1 rajjal számolva) golyószórók esetében kb. 29 db, géppisztolyok esetében kb. 67 db (összesen kb. 96 db), ami lényegesen nagyobb eltérés a korábban idézett 25-27 db-hoz képest. A szokatlanul nagy tűzerő a rajok esetében egy elírás következménye. Ha a „raj" szót próbaképpen a „szakaszszal" helyettesítjük, akkor (6 szakasszal számolva) kb. 9 db golyószórót és kb. 21 db géppisztolyt (összesen kb. 30 db) kapunk. Ez a szám már lényegesen közelebb áll a Kubicza-féle összeíráshoz és a 7-8 %-os eltérés pedig csupán a nem meghatározott szorzókból adódhat. 8 Hajdú, 1997. 107. o.; Páncélvadászatra két fejrészt összetekerve egy kis doboz glicerinnel alkalmazták a „nyeles"-t. 9 Uo, 93-94. o. Továbbá az állománytábla megtalálható az 1. számú függelékben. 10 Hogy milyen erőket szabadítottak fel ezek megszállására nincsen adatunk, de valószínűnek tűnik, hogy erre a második lépcsőben elhelyezett „Sándor" és „Karcsi"