Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)

Bevezető - SZOLCSÁNYI JÁNOS Az eltiport és mégis győztes '56-os októberi magyar forradalom, és szabadságharc

gyarország felvételt nyert az ENSZ-be, az Ausztriával aláírt államszerződés pedig garantálta Ausztria semlegességét, és a szovjet katonai alakulatok elhagyták az országot. Ilyen körülmények között újra a reformokat sürgető pártellenzék jutott szóhoz. Elsősorban az MDP ifjúsági szervezetéhez, a DISZ-hez tartozó Petőfi Kör vált nagy látogatottságával az éles kritikák és eszmei viták fórumává, a változás lehetőségének erjesztőjévé és természetesen Nagy Imre rehabilitálásának szorgalmazójává. Az események 1956 nyarától felgyorsultak. Rákosi Mátyást júliusban leváltották az első titkári pozícióból és kizárták a PB-ből is. Helyét Gerő Ernő foglalta el. A rettegett AVH vezetőjét, Farkas Mihályt október 13-án letartóztatták, és ezen a napon vették vissza a pártba Nagy Imrét. Országos visszhangot kapott Rajk László rehabilitációja és október 6-i ünnepélyes újratemetése. Ezután a Gerő Ernő, Kádár János és Apró Antal által irányított pártvezetés október 15-től 23-ig Jugoszláviába utazott, hogy a két ország közötti együttműködést helyreállítsa és Titot kiengesztelje. így a forradalom kirobbanása előtt az itthon maradt pártvezetés döntésképtelennek bizonyult. A hatalom megingását fokozta, hogy a szovjet vezetést a kritikus lengyel helyzet kötötte le. Júniusban ugyanis Poznanban felkelés tört ki, melyet a szovjet csapatok segítségével levertek. Ennek ellenére október 19-20-án a Lengyel Egyesült Munkáspárt 8. fórumán a korábbi „jobboldali nacionalista elhajló" Wladyslaw Gomulkát választották főtitkárnak, dacolva a Varsóba hívatlanul érkező, Hruscsov által vezetett és Zsukov hadügyminiszterrel és Konyev marsall-lal kiegészített pártküldöttség katonai erők felvonultatásával nyomatékosított fenyegetésével. Gomulka állhatatosságának és taktikai ügyességének, valamint a Kínai Kommunista Párt tiltakozásának eredményeként a katonai beavatkozás Varsóban elmaradt. A forradalom kirobbantásának szegedi szikrája A nép elkeseredettsége és a lengyel példa hazánkban is forradalmi helyzetet teremtett. Budapesten a Nagy Imre körüli reformkommunisták, mint Losonczy Géza, Gimes Miklós, Donath Ferenc, Szilágyi József a pártvezetésen belüli hatalom megszerzését és a rákosista klikk leváltását tűzték ki célul. Október 16-án a szegedi egyetemi és főiskolai hallgatók nagygyűlésén megalapították a párttól független diákszervezetet, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségét (MEFESZ), mely elsőként fogalmazott meg pontokba szedett politikai követeléseket. A MEFESZ és a politikai követe-