Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)

Pécs és Baranya megye a forradalmi napokban - BÁN PÉTER Pécs és Baranya megye forradalmi testületei

a börtönben nagyobb biztonságban lesznek az eló'-előforduló zaklatások elől. Pécsett az ávós tisztek begyűjtését az éjszaka folyamán az orvostanhallgatók zászlóaljának egy-két szakasza és a rendőrség kirendelt egységei együtt hajtották végre. De rádióközleményt is megjelentetett az intézőbizottság, hogy akik a letartóztatás alól kibújtak, „azok jelentkezzenek a megyei börtönben, saját biztonságuk érdekében". A letartóztatottakkal minden vallomás szerint emberségesen bántak, hozzátartozóik látogatásait engedélyezték. November 3-án Csikor Kálmán javaslatára a polgári alkalmazottakat szabadlábra helyezték. A BMMNT utolsó határozata értelmében a tényleges tisztek egykori tetteit törvényes formában fogják kivizsgálni, amely egyrészt ügyészekből, másrészt a tanács tagjai közül választottakból álló bizottság feladata lett volna. Pécsett és járásában egyébként mintegy 100 államvédelmi tiszt letartóztatására került sor.

38 A KT-nek és elnökének mindezeken túl legsúlyosabb felelőssége a szovjet bevonulás esetére meghozandó katonai döntésben volt: aktív fegyveres ellenállásra vagy tárgyalásos megoldásra készítsék-e fel a várost. A BMMNT határozatának megfelelően Csikor Kálmán november l-jétől folyamatosan figyelemmel kísérte a Dombóvártól Szekszárd és onnan később Pécs felé forduló harckocsik erejét, mozgását, s arról nyilvántartást vezetett. Az intézőbizottság utasítására 2-án törzsével együtt szemrevételezték a város környékét, a tervezett lövészárkokról térképvázlatokat készítettek, harcparancsokat is szerkesztettek. Csikor felhívta telefonon Király Bélát, akit még a Ludovikáról ismert, de a válasz - hogy a fővárosból kivonultak, bízik a tárgyalások sikerében és „hogy neki, mint Budapest városparancsnokának a vidékhez semmi köze"

39 - nemigen elégíthette ki. Az önmaga ítélőképességére utalt KT-elnök mindenesetre semmilyen haditervet, harcparancsot nem írt alá, és „egyetlen kapavágás sem történt" a védelmi árkok kiásása érdekében. Az erőviszonyokat roppant egyenlőtlennek látta, igaz, talán még torzított is rajtuk. A város védelmére rendelkezésére állt a nagyatádi ezred, a határőrség legfeljebb egy zászlóaljnyi katonája - ők szervezetszerűen felfegyverezve -, 1 bányász- és 2 egyetemi zászlóalj - összesen 800-1000 puskával, kb. száz golyószóróval és géppisztollyal. Velük szemben (a dombóvári vasutasoktól kapott telefon alapján) akár 900 páncélos is várható volt, és Csikor nem tud38 ÁBTL, V-143.793/I-IL; V-142.979/I-IL; Ellenforradalom Baranya megyében 1956; BFB, B. 3735/1957. Dr. Kertész Endre és társai pere.; PMB, B. 26/1957. Nagy József és társai pere.; B. 532/1957. Kocsis Sándor és társai pere.; B. 611/1957. Dr. Kovács Andor és társai pere.; B. 998/1957. Belinszky Barnabás és társai pere.; B 1013/1957. Bencze József és társai pere.; B. 1305/1957. Meiszter Tivadar és társai pere.; B. 1325/1957. Gaál József és társa pere.; B. 1392/1957. Takács Géza és társai pere.; Kajári, 1996. 17-18. o. 39 HL, KKB B. 1/1958. Csikor Kálmán alezredes és társai pere.