Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)

Bevezető - SZAKOLCZAI ATTILA Az 1956-os budapesti forradalom és szabadságharc vidéken

nyek publikálására alkalmas idő híján annyi történhetett, hogy a magyar társadalomhoz eljutottak azok a (fentebbiekben zömmel már említett) munkák, amelyek Nyugaton már évtizedek óta ismertek voltak. Amikor tehát lehetőség nyílt arra, hogy a Kádár-kor Budapest-centrikus „ellenforradalom"képét felváltsa valami más, valami hitelesebb, objektívebb, ehhez egyedül a Nyugaton korábban megjelent, Budapest-centrikus forradalmat tárgyaló művek voltak készen. Ellenforradalomból forradalom és szabadságharc lett 1956, de a túlzott Budapest-centrikusság megmaradt. A levéltárak és egyéb irattárak megnyílásával, az ötvenes évekről már korábban folyó szakmai diskurzus nekilendülésével és elmélyülésével, valamint az 1956-os tudományos diskurzus elkezdődésével egyre több információ látott napvilágot 1956 vidéki eseményeiről. Talán nem túlzás, hogy a szovjet döntési mechanizmusokat bemutató szovjet-orosz iratokon kívül leginkább a magyar vidéki levéltárakból kerültek ki ötvenhat történetét érdemben felülíró, igazán szenzációs jellegű újdonságok. Mire azonban a forradalom vidéki történetének feltárására irányuló kutatások elérték azt a szintet, hogy az eredményeket publikálni lehetett, akkorra már jelentősen csökkent az 1956 iránt 1989-1990 táján nagyra nőtt érdeklődés, ezeket a kiadványokat már zömmel csak az egykori résztvevők, valamint az érdeklődők egyre szúkülő köre olvasta. Az 1956 vidéki történéseinek kutatásával foglalkozók újra meg újra kényszerűen szembesülnek azzal, hogy még a történelem iránt amúgy érdeklődők körében is milyen szilárdan él tovább a forradalomról kialakult, kialakított, túlzottan Budapest-centrikus kép.