Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)

A forradalom után - DEBRECZENI LÁSZLÓ Barangolásaim, börtönországban - Az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő megtorlás

eltekintve) sem a megyében sem országosan. A rendszerváltozás hajnalán a III. Köztársaság parlamentje és igazságügyi hatóságai 1990-ben sommásan koncepciós pereknek minősítették a forradalom leverése utáni büntetőeljárásokat, semmisnek nyilvánítva az ítéleteket, törvényi úton mindenkit rehabilitáltak. Ez néhány esetben kínkeservesen történt (pl. Tóth Ilona ügye). Az 56-os perekkel itt idő hiányában, de szakmai felkészületlenségem okán sem kívánok foglalkozni, csak utalok arra, hogy Péter Károly „1956 Baranyában" című könyvében ezekről részletes adatok találhatók. A Baranya megyei forradalom polgári és katonai vezetőinek büntetőpere mindazonáltal kiemelt említést érdemel. A BARANYA MEGYEI MUNKÁSSÁG NEMZETI TANÁCSA PERE 1956. október 28-dikán alakult meg Pécsett a megyei munkástanácsok küldötteiből a forradalom polgári igazgatási szerve, a Nemzeti Bizottság. A november 4-dikéig tartó 8 napban a szükséges politikai, államigazgatási feladatok megtárgyalásával foglalkozott és számos döntést hozott. Megalakulásával azt az űrt volt hivatott betölteni, amit a szétesett kommunista államhatalmi, közigazgatási, tanácsi szervezetek hagytak maguk után. Az 1957. decemberében kezdődött per elsőrendű vádlottja Dr. Kertész Endre volt, rajta kívül 17 egyetemi tanár, jogász, író, mérnök és más értelmiségi („doktorok pere"), közöttük két orvostanhallgató állt a Fővárosi Bíróság Szekeres tanácsa előtt, mivel a pécsi bírók elfogultságot jelentettek. A Nemzeti Tanács elnökének 1 éves elsőfokú ítélete másodfokon felmentésre változott. Hosszú börtönbüntetést kapott viszont Abay Gyula jogászprofesszor, Dicső László és Neuhauser János munkástanácsi küldöttek. A bíróság a Nemzeti Tanács tagjaira összesen 32 év börtönbüntetést szabott ki. A BARANYA MEGYEI FORRADALMI KATONATANÁCS PERE A Forradalmi Katonatanács 1956. október 28-dikán alakult meg. Feladata a szétzilálódott rendőrség, a feloszlatott AVH helyett - a Nemzetőrséggel és a két felfegyverzett egyetemista zászlóaljjal, valamint a Pécsett állomásozó munkaszolgálatos egység katonáival - biztosítani a megye és Pécs város közrendjét, a közbiztonságot, illetve a forradalom védelmét minden belső és külső ellenség fenyegetésével szemben. A Katonatanács elnökének - az egyetemisták javaslatára - Csikor Kálmán alezredest, az egyetemi katonai tanszék vezetőjet választották. A Katonatanács büntetőpere 1958. márciusában zajlott. Lázas előkészületek, alapos szervezés és nagy izgalom előzte meg a tárgyalást. A tét nagy volt. Jól kellett sikerülnie az előadásnak. Kitervelői Baranya megye legjelentősebb