Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)

Bevezető - SZAKOLCZAI ATTILA Az 1956-os budapesti forradalom és szabadságharc vidéken

i Ç\ X számos kutatója és a téma iránt leginkább érdeklődők számára 1 / JU ma már elfogadott tény, hogy a szovjetellenes nemzeti szabadságharc fegyveres eseményeinek kivételével 1956-nak ugyanolyan szerves és kontinuus vidéki történetei vannak, mint amilyen Budapesté. Egyre inkább közismertnek kéne lennie annak a megállapításnak, hogy - ellentétben a korábbi vélekedéssel, amely szerint a vidék néhány napos fáziskéséssel reagált a fővárosi eseményekre - a helyi megmozdulásoknak általában megvoltak a helyi előzményei, sőt, nem egy fontos, vagy 1956-ra jellemző eseményre előbb került sor vidéken, mint a fővárosban. 1956 nyarától országszerte ugyanolyan heves vitákon tárták fel a rendszer hibáit és bűneit, mint Budapesten a Petőfi Kör szervezte rendezvényeken, bírálva az országot válságba juttató gazdaságpolitikát, az elkövetett törvénytelenségek orvoslásának vontatottságát és részlegességét, a valódi felelősök megnevezésének és felelősségre vonásának az elmaradását, a szólamokon túl követelve a rendszer tényleges demokratizálását. Ezek a diskurzusok egyre nagyobb teret kaptak a mind kevesebb sikerrel kézben tartott, következésképpen mind szabadabbá váló helyi lapokban. A magyar vidéki társadalom nemcsak ugyanannyit (sőt, helyenként többet) szenvedett az ötvenes években, mint a fővárosiak, de ugyanúgy tudatára ébredt a változás, a változtatás tovább már halaszthatatlan szükségének és irányának is. Ezen túlmenően 1956 forró nyarának szellemi viharai ugyanúgy megosztották és megbénították a pártállam vidéki erőközpontjait, mint a budapesti centrumokat: számos helyi pártbizottságon jelentkeztek támogatói mérsékeltebb vagy akár radikális reformoknak, miközben a reformok mellett elkötelezettek és a kiábrándultak, az elégedetlenek, a nemzeti öntudatukban sértettek vagy csak egyszerűen összezavarodottak száma egyre nőtt a fegyveres erők helyi tisztjei, sőt parancsnokai között is. Miként Budapesten, vidéken is gyarapodott a mást vagy máshogyan akarók tábora, miközben széttöredezett, meggyengült a rendszert változatlanul fenntartani akarók korábban monolit tömbje. Szegeden alakult meg az első, a párthatalomtól, sőt a párt befolyásától is független (diákszervezet, a MEFESZ, amelynek létrejötte, programja, országossá terebélyesedése nélkül semmi nem úgy történt volna, ahogy történt. A forradalom Debrecenben követelte első halálos áldozatait, amit ha nem is közvetlenül, hanem néhány nap múlva - de még jóval Nagy Imre október 28-i bejelentéseit megelőzően - a helyi párthatalom összeomlása, és egy, a forradalom követeléseivel magát egyre teljesebben azonosító testület megalakulása és hatalomátvétele követett. Pécsett és Miskolcon alakultak meg az első munkástanácsok, amelyek nem a régi rend védelmét, hanem a dolgozók alapvető változásokat célzó akaratát képviselték, és amelyek megfogalmazott követelései jelentős mértékben előkészítették az október 28-i fordulatot. Vidéken hamarabb bontakozott ki az egyértelmű politikai követeléseket tá-