Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)

Előszó

Előszó z 1956-os forradalom és szabadságharc félévszázados jubileumát a BaraL\- nya Megyei Levéltár is méltó módon kívánta megünnepelni. A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottsága a 1103/2005. (X.27.) Kormányhatározat alapján 2006-ban pályázatot írt ki az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából történettudományi konferenciák támogatására. A Baranya Megyei Levéltár pályázatot nyújtott be a fenti bizottsághoz, a 2006. évi Levéltári Nap keretében megrendezésre kerülő „Az 1956-os forradalom és szabadságharc Baranya megyében és Pécsett" című konferencia támogatására. Az MTA Történettudományi Intézete segítette a Baranya Megyei Levéltár által 2006. október 24-én Pécsett megrendezésre került konferencia megvalósítását. Két társrendező intézménye volt a Baranya Megyei Levéltárnak: az MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága, valamint a Pécs Története Alapítvány. A Baranya Megyei Levéltár a 2006. évi levéltári napi konferenciáján elhangzott előadások tanulmánnyá fejlesztett írásaiból szerkesztette e kötetet, melyet a tisztelt olvasó most a kezében tart. A könyvet a levéltár a Baranyai Történelmi Közlemények 3. köteteként jelenteteti meg. A kiadvány sorozatszerkesztője dr. Odor Imre, a Baranya Megyei Levéltár igazgatója, a kötet szerkesztője Rozs András főlevéltáros. A kötet hat fő részből áll: A szerkesztő előszava; Bevezető; Pécs és Baranya a forradalmi napokban; A forradalom után; Interjúk, visszaemlékezések, dokumentumok; Képek, illusztrációk. A kötet meghaladja a konferencián elhangzott előadások kereteit, a pécsi, Baranya megyei forradalom történéseinek teljesebb feltárása érdekében. Az első három fejezet öleli fel az elhangzott előadásokat, majd a szerkesztő az 1956-os forradalom pécsi, Baranya megyei résztvevőinek visszaemlékezéseiből, a velük készített interjúkból, valamint a pécsi-baranyai '56-os történések dokumentumaiból közöl válogatást. Utóbbiak színesítik a kiadvány tanulmányaiban leírtak tartalmát. A szerzők nagyobb része a korszak és téma tudományos kutatója, más része viszont amatőr, de olyan személy, aki a téma szakavatott ismerője, már csak az érintettség okán is, hiszen a forradalom résztvevője volt. Közülük legtöbben az „Interjúk, visszaemlékezések, dokumentumok" című fejezetben szerepelnek írásaikkal, vagy interjúalanyként, de ketten közülük tanulmányírásra kaptak megbízást a szerkesztőtől: dr. Péter Károly és dr. Debreczeni László. A két nem történész - mindkettőjük orvos - által írt tanulmány nem jelent törést a szakszerzők írásainak sorában. Péter Károly a tények közül azokat emelte ki, melyeket megélt, alakított, de éppen ez teszi nagyon személyessé és a mai olvasó számára is érzékletesen átélhetővé írását. A szer-