Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)

Pécs és Baranya megye a forradalmi napokban - BÁN PÉTER Pécs és Baranya megye forradalmi testületei

vekhez és a rendőrséghez kiküldöttekről. Az államvédelmet ellenőrző bizottságnak Csikor is tagja volt, aztán 3 fő a szénbányáktól, 2 az uránbányától, 1 a MEFESZ-től. A rendőrséghez beosztottak neve mellett a sajtóban közölt lista nem jelölt meg foglalkozást, s kontroll forrással csak Hajdú István MEFESZtag hovatartozása állapítható meg. 29-én azonban Csikor átszervezést hajtott végre: három, polgári személyekből álló ellenőrző testületet hozott létre, de élükön egy-egy felelős vezetővel, akik közvetlenül a KT-nak lettek alárendelve (és csak rajta keresztül a BMMNT-nak). E hatékonyabb bizottságokat az AVH épületében - gyakorlatilag már csak a tisztek és a páncélszekrények őrzésére - Serbeczki János ismeretlen foglalkozású ember, a rendőrségnél Sima László pécsbányatelepi bányász, a határőrségnél Dobrovics Emil szintén pécsbányatelepi bányász irányította. A honvédséghez nem delegáltak senkit, sorállomány híján, az itt maradt tisztekben pedig megbízhatott Csikor Kálmán, illetve ellenőrizhette őket a helyőrségparancsnokon keresztül. Az AVH feloszlatása, október 29. után a KT kezdettől megfogalmazott alapvető céljai - rendfenntartás, vérontás elkerülése, a város esetleges megvédésének ígérete - nem változtak, csak éppen a fegyveres testületek sorában az államvédelem helyébe a nemzetőrség lépett. Pécsett a nemzetőrség két részből állt: az egyetemi zászlóaljakból és a döntően bányászokból szervezett egységből. A közbiztonságot úgy tartották fenn, hogy együtt járőrözött 1 rendőr és 2 nemzetőr, és ez a megoldás mindenki számára megnyugtatónak bizonyult. A rendőrség állományának többsége ugyanis ekkorra csatlakozott a forradalomhoz, alárendelte magát a KT-nek, ahonnan Tóth Jenő főhadnagyot küldték ki rendőrségi összekötőnek. A nemzetőrség tagjai közül Csikor Kálmán az általa jól ismert diákokat részesítette előnyben: vádirata szerint „élesen ellenezte... a munkásőrségek részére a fegyver kiadását", és az elsőfokú ítélet elismerte álláspontjának katonai logikáját, mert a hallgatóság „laktanyaszerű elhelyezésben volt a kollégiumban, s rendszeres katonai kiképzésben részesültek...", továbbá „...könynyebben összefoghatok és ellenőrizhetők voltak". Csikor két hivatásos tisztet, a katonai tanszéken beosztottjait állította élükre, amellett, hogy hallgatói parancsnokaik is voltak, és zászlóalj-század-szakasz-raj szervezetet alakítottak ki (szintén diák parancsnokokkal). A két zászlóalj egyike teljes egészében orvostanhallgatókból állt, a Mór kollégium volt az állomáshelye, „civil" parancsnoka Rozsos István szigorló orvos, katonai elöljárója Szabó Ferenc őrnagy volt. A jogászok és pedagógiai főiskolások együtt alkottak egy zászlóaljat a főiskola épületében Meder Ferenc főhadnagy, illetve Klencz Tibor joghallgató irányítása alatt. A létszám igen bizonytalan, általában 500 főre becsülték összesen. Egy főiskolás tanúsága szerint ők kb. 120 fővel alakultak meg, de kérdéses, hogy beleszámolta-e ebbe a joghallgatókat. Egy későbbi karhatalmi jelentés (túlzóan) az orvostanhallgatók mindegyikének felfegyverzéséről