Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)

Pécs és Baranya megye a forradalmi napokban - BÁN PÉTER Pécs és Baranya megye forradalmi testületei

ők nincsenek képviselve a nemzeti tanácsban, és hoztak vállalatuktól megbízólevelet. Ekkor Villányi rövid úton úgy intézkedett, hogy foglaljanak csak helyet a tanácsteremben."

5 A hamarosan megválasztott elnök pedig joggal kijelentette, hogy „nincs elegendő számú dolgozó paraszti megbízott", s rajtuk kívül a bányászoknak is fenntartottak képviseleti helyeket. Ha az ismert nevű 110 személy munkahelyét, részben foglalkozását nézzük: 28 fővel az iparvállalatok munkástanácsainak irányítói (de közöttük mérnökök és más vezetők is) voltak többségben, hozzájuk csatlakozott 16 bányász, a 6 közlekedésben dolgozó képviselő, 11-en reprezentálták a MEFESZ-t, 16-an szerepeltek a nem műszaki értelmiség soraiból (ebből legalább 8 jogász), 12 fő a tisztviselő garnitúrából - amely nagyon vegyes összetételű volt: a jogtanácsosoktól, a postatisztviselőkön keresztül a városi MDP-titkárig -, 9-10-en a fegyveres testületeket, mindössze ketten a kisiparosokat és 7 fő a parasztságot képviselte, l-l választott személy kimondottan a délszláv, illetve a német kisebbség érdekképviseletében került a tagok közé.

6 A társadalmi arányok méginkább torzultak a szűkebb, operatív irányító szervek kialakításakor. A küldöttgyűlés életre hívta a BMMNT-nek alárendelt Baranya Megyei Forradalmi Katonatanácsot (KT) is, melynek egyelőre csak az elnökét választották meg Csikor Kálmán alezredes, az egyetemi katonai tanszék vezetőjének személyében.

7 A BMMNT választott tagjait már aznap este 7 órára hívták össze a városi tanács épületébe. Első teendőjük a vezetőség megválasztása volt. Az elnök dr. Dómján Mihály ügyész javaslatára dr. Kertész Endre ügyvéd lett, különösebb ellentmondás nélkül, mert már 1945 előtt Nagy Ferenc és Kovács Béla barátjának számított, 1945 és 1948 között a FKgP megyei ügyvezető alelnöke, majd elnöke, Baranya főispánja volt. Pártján belül vidék- és parasztságcentrikusnak, az emberi jogok védőjének számított. Az 1948. évi szakításkor kizárták a kisgazdapártból, de a megyebeli politizáló birtokos parasztság bizalmát továbbra is élvezte. Ellenben sohasem számított különösebben „harcos" személyiségnek. Az elnökségbe rajta kívül 9 tagot választottak: Ferencfy Károlyt, Villányi Tibort (Sopiana), Békés Lászlót (MÁVAUT), Vas Vilmos bányászt, Czenter Bélát (valószínűleg a Kesztyűgyár dolgozóját), Ung Ferencet (MEFESZ), dr. Steinmetz Endre SZTK orvost - a megyei pártbizottság tagját -, és Kertész Endre ragaszkodott még egy uránbányászhoz, egy földműveshez (nevük ismeretlen), sőt egy további helyet kívánt fenntartani a parasztság számára. A 3 elnökhelyettes formailag Villányi Tibor, Ferencfy Károly és Steinmetz Endre lettek, de elsősorban Villányi szerepe volt meghatározó, mert Ferencfy ismeretlen okból viszonylag a háttérben maradt, 5 Uo. 6 Uo. 7 Uo., Péter, 1997. 136. o.