Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)

Pécs és Baranya megye a forradalmi napokban - PÉTER KÁROLY A pécsi Diákparlament és a MEFESZ tevékenysége

Délután négy óra után az MDP KV rádiónyilatkozatban új nemzeti kormányt, függetlenséget és az egyenjogúság alapján folytatandó magyar-szovjet tárgyalásokat helyez kilátásba a fegyveres harc felfüggesztésének feltételeként. Október 27., szombat. A rádió közli a megalakult új kormány összetételét és az új miniszterek életrajzát. A Dunántúli Napló különkiadása hírül adja, hogy Hajdú Gyula Pécsre érkezett. Ebből az újságból tudjuk meg, hogy a magyarországi események az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé kerülnek. Október 28., vasárnap. A megyei párt végrehajtó bizottság az első titkárát, Farkas Lászlót funkciójából visszahívta és az első titkári teendők ellátásával ideiglenesen Szikla Józsefet, a pártbizottság harmadtitkárát bízta meg. Nagy Imre esti rádiónyilatkozatában közölte, hogy azonnali tűzszünetet rendelt el, bejelenti a szovjet csapatok haladéktalan kivonását Budapestről, az AVH megszüntetését, a Kossuth-címer bevezetését és március 15-e nemezeti ünneppé nyilvánítását. Az MDP KV beszünteti tevékenységét - ugyancsak rádióközleményben tudatják - és hat tagú elnökségre ruházta át a párt vezetésére kapott felhatalmazását. A hat tagú pártelnökség: Kádár János elnök, Münnich Ferenc, Kiss Károly, Apró Antal, Szántó Zoltán, Nagy Imre. Pécsett vasárnap estére - hosszú viták után - megalakult a Baranya Megyei Munkások Nemzeti Tanácsa (BMMNT). (A Baranya megyei munkástanács alakuló ülésének jegyzőkönyve nem került elő. A Dunántúli Napló 1956. október 29-i számában szereplő tudósítás szerint az új Baranya megyei forradalmi szervezet neve: Baranya Megyei Munkásság Nemzeti Tanácsa. A forradalom résztvevői később használták a Péter Károly által említett nevet - Munkások Nemzeti Tanácsa - is, vagy csak röviden megyei nemzeti tanácsot, megyei munkástanácsot említettek - a szerk). Elnöke dr. Kertész Endre lett. A BMMNT alá rendelve alakult meg a „Forradalmi Katonatanács". Ennek vezetője az egyetemisták követelésére Csikor Kálmán alezredes, az egyetemi-főiskolai katonai tanszék parancsnoka lett. Ugyanekkor választották meg a különböző szervekhez kirendelt ellenőrző bizottság tagjait. Az AVH feloszlatásának bejelentése után, este a Mór kollégiumban az orvostanhallgatók megkezdték az „egyetemi zászlóalj" szervezését. Parancsnoka Rozsos István szigorló orvostanhallgató lett. Ugyanaznap a Pedagógiai Főiskolán is megalakult a főiskolás-jogász zászlóalj. A fegyvert a következő napon a Forradalmi Katonatanács utasítására a rendőrség szállítja a zászlóaljaknak. Október 29., hétfő. Budapestről megkezdik kivonulásukat a szovjet csapatok. Pécsett délelőtt Hajdú Gyula az egyetem központi épületében - az aulában - eligazítást tartott az egyetemisták számára. A Forradalmi Katonatanács ezen a napon nevezi ki összekötő tisztjeit az egyetemi zászlóaljakhoz.