Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)

Interjúk, visszaemlékezések, dokumentumok - INTERJÚK - Vajgert György interjúja

káderek, párttagok. A munkástanácsnak nem lehettek tagjai a vállalat vezetői, így az igazgató, a főkönyvelő, a műszaki és a pénzügyi osztály vezetői. Ok azonban részt vehettek és részt is vettek a munkástanács ülésein, de csak tanácskozási joggal bírtak, a munkástanácsi határozatokról nem szavazhattak. - Lényegesnek tartom megjegyezni, hogy a munkástanács a tulajdonosi jogot gyakorolta az üzemben, illetve a vállalatnál. Pontosabban a munkások, a dolgozók összessége birtokolta a tulajdonosi jogot, ez volt a „kollektív tulajdonjog", melyet a „munkás önkormányzat" gyakorolt. A munkás önkormányzatot a munkástanács testesítette meg, mely a dolgozók nevében, az ő képviseletükben gyakorolta a gyár, üzem, vállalat dolgozóinak kollektív tulajdonjogát. Ezt a tényt ma sem hangsúlyozzák eléggé a munkástanácsokkal kapcsolatban, pedig ez előttünk a forradalomban világos volt, a korabeli munkástanács-üléseinken ezt rögzítettük és hangsúlyoztuk. Ez volt a forradalom egyik vívmánya, mi a kollektív tuladonjog birtoklásán keresztül és a munkás önkormányzat révén lényegében létrehoztuk a társadalmi tulajdont. Ez volt a termelő eszközök valódi társadalmi tulajdonba vétele, mely alapvetően különbözött az addig megvalósult szocializmus úgynevezett társadalmi tulajdonától, mely lényegében az államszocialista tulajdont jelentette, azaz a pártvezetők, a pártapparátus voltak a társadalom javainak tulajdonosai és nem a munkások, nem a dolgozók összessége, akik nevében a társadalmi tulajdont kisajátították. A munkástanácsok azonban azt is kinyilvánították, hogy kapitalizmust sem akarnak. Ezek a kérdések már az első munkástanács ülésein is felmerültek. A tagok a jugoszláviai munkástanácsokat tekintették mintának. Abban mindannyian megegyeztünk, hogy a pártot ki kell vinni az üzemből, ott nem lehet függetlenített párttikár. Arról megoszlottak a vélemények, hogy a szakszervezet tagja legyen-e a munkástanácsnak. Végülis erről nem döntöttünk, arról viszont megegyezés történt, hogy függetlenített szakszervezeti elnök se legyen az üzemekben. A munkástanács-elnök sem volt függetlenített, az elnöki tisztség ellátásáért nem kapott díjazást. - A pécsi 26. sz. AKOV Munkástanácsa tagjai révén részt vett az 1956. október 25-i nagy pécsi tüntetéseken. De a járműveket, a buszokat nem vezettük oda a tüntetésre, mert Szabó Béla igazgató kifejtette azt a véleményét, hogy meg kell óvni a termelő eszközöket. Az igazgató, aki részt vett a munkástanács ülésein, ezt javasolta, a tagság pedig magáévá tette az igazgató véleményét és így nem vezettük a tüntetésekre a járműveinket, ellentétben az EPFU-val, mely a teherautóival vett részt az október 26-i Széchenyi téri tüntetésen. Két teherautó vonult föl, melyek befordultak az Apáca utca felé. A nagyatádi ezred 4-5 katonája ott volt a téren, a tömegben, a levegőbe lőttek, nem a teherautókra. - A 26. sz. AKOV Munkástanácsa megválasztotta küldötteit a Sopiana Gépgyár Munkástanácsának ülésére, valamint a Pécsbányai Munkástanács-