Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)

A forradalom után - VARGHA DEZSŐ A Dunántúli Napló működése az 1956-os forradalom első hetében (Október 23-28.)

OKTÓBER 25. KÜLÖNKIADÁS A kétoldalas szám aznapi vezető híre tudatta: „Gerő Ernő elvtársat leváltották, Kádár János elvtárs a párt első titkára". „Legyen vége a vérontásnak! A párt vezetésével népünk szebb, jobb, szocialista jövőjéért!" - Ezek voltak a nagybetűs címszavak, majd így folytatódtak: „Kádár János és Nagy Imre elvtársak beszéde - Késlekedés nélkül megoldjuk az összes kérdést - Átalakítják a kormányt - Tárgyalások a szovjet csapatok kivonásáról - Kádár János elvtárs beszéde - Nagy Imre elvtárs rádióbeszéde". Az országos hírek közül az Magyar Távirati Iroda írását közölték „Jelentések a fővárosi üzemekből" címmel. A második oldalon „Tömörüljünk szilárdan pártunk és népünk köré" címmel Szakasits Árpád volt köztársasági elnök nyilatkozatát olvashatták Baranyában és Pécsett. Pusztai (Popovics) József újságíró (akkor a DISZ KV tagja, a városi bizottság titkára) aznap délben érkezett vissza a fővárosból. „Szemtanú beszámolója: Mi történik Budapesten?"címmel számolt be a sorsdöntő eseményekről. A párt és a kormány fölhívását is közölték, amelyben a rend helyreállítására, a munkahelyre való visszatérésre szólítottak föl. Az első oldali vezércikk „Bizalom" címmel jelent meg. Első gondolatként azt a sok baranyai, pécsi rádióhallgatót említették, akik innen tudták meg Gerő leváltását, Nagy Imre és Kádár hatalomra kerülését. Következőként a változások pozitív értékelését, az új vezetőkbe fektetett bizalmat említették. Rátérve a helyi állapotokra, leszögezték: „A pécsi ifjúság politikai érettsége, az egyetemi, munkás- és diákfiatalok nagyszerű lelkesedése öntött testet abban a nagyszerű felvonulásban, amely mint a tiszta levegő, végigáramlott az egész városon." A megyei pártbizottság üdvözletét tolmácsolták a fiataloknak, „és kéri őket, hogy ezután is legyenek a párt, a hazafiúi érzés zászlóvivői, és továbbra is fegyelmezetten haladjanak előre. Piros-fehér-zöld kokárda és a gyász színe egymás mellett - ezt hordják nemcsak a felvonulók, hanem a felvonulásban részt nem vevők is a szívük fölött. A nemzeti szín: az öröm színe - szocialista demokráciánk nemzeti újjászületésének hajnalát jelzi. A fekete szalag: gyászolja azokat az ifjakat, akiknek vére a főváros útjait öntözi." A dolgos hétköznapokhoz való visszatérést óhajtotta a cikk „e megrendítő, tragikus napok után", majd az új vezetés iránti bizalom újabb megnyilvánulásával zárul a vezércikk gondolatmenete. A helyi események taglalása a második oldalra került. „Fegyelmezett felvonulás Pécsett" - szólt a cím, és ez már erőteljes hangváltást jelentett az elmúlt időszakhoz képest. „Amerre csak néz az ember, mindenütt nemzeti színű zászlót lenget a későőszi enyhe szél. A járókelők, az egyetemisták, főiskolások és középiskolások mellén nemzeti színű kokárda, a magyar függetlenség... jelképe. Es a nemzeti színű szalag alatt fekete gyászszalag húzódik. Gyászolják azokat a fiatalokat, akik Budapest utcáin ezekben a sorsdöntő napokban