Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)

A forradalom után - VARGHA DEZSŐ A Dunántúli Napló működése az 1956-os forradalom első hetében (Október 23-28.)

drosztjukkal szemben, a megyei tanács épülete előtt van a hívásukat jelző telefonjuk, így szólítás esetén át kell rohanniuk a túloldalra, majd vissza. A gazdasági hírek már fajsúlyosabbak voltak. A dolgozók munkakörülményeinek enyhítéseként az első oldalon harangozták be, hogy a minisztertanács döntéseként a Pécsi Kokszműnél bevezették a hat órás munkanapot, és az újság október 20-i, „Hol a csőbútor?" című és tartalmú írására válaszolva Lakatos György, a pécsi Bútorértékesítő Vállalat vezetője közölte, hogy levelet kaptak a vállalat központjától, hogy a közeljövőben 600000 forintot érő csőbútort küldenek Pécsre. A régi módszer köszönt vissza abból a hírből, hogy november 7. tiszteletére „a Pécsi Szénbányászati Tröszt dolgozói csatlakoztak a Tatabányai Szénbányászati Tröszt Béke-aknai bányászainak versenyfelhívásához". Azonban az az írás, amely az „Ami a 84,6 százalék mögött van" címet, és a „Miért nem teljesíti tervét István-akna" alcímet viselte, már az ősztől jelen lévő kritikus hangú, főként a szénbányászat, de a gazdaság egyéb ágazatainak bajait is föltáró elemzések sorába illeszkedett. Az utóbbi közlést a harmadik oldalra tették. Ezt ellensúlyozandó, mellé szerkesztették a nagy pusztítást okozó mohácsi árvíz okozta károk november 7-re történő helyreállítását elemző cikket. Pontos képet kapott az olvasó a 110 milliós kár és a helyreállítás mértékéről, községenkénti bontásban. A lap folytatta az utóbbi időben megkezdett társadalmi vitafórumát. Ebben a számban, szintén a harmadik oldalon a jövő népfrontját elemezte a Hazafias Népfront megyei szervezete, tudósítván, hogy a vitát egy közeljövőben rendezendő ankéton zárják le. A második oldalon hosszan közölték az 1950-es évekre oly jellemző második békekölcsön negyedik nyeremény-jegyzékét. Itt tudatta egy kis hír azt is, hogy az 1940-es évek legvégén nagy szerepet játszó, majd az 1950-es évek elején a kommunista párt által önkényesen letört népi kezdeményezés, a népi kollégiumi (NEKOSZ) mozgalomra való emlékezés jeleként az országos, illetve a helyi formákban részt vett egykori tagokat a TTIT helyiségeiben várják október 24-én este hat órára. Az első oldalon kapott helyet viszont az a tudományos-kulturális hír, hogy szabadtéri múzeumot létesítenek az Ormánság „szívében", Vajszlón, amelyet a táj tudós kutatójáról, kákicsi Kiss Gézáról neveznek el, és megalakul a Néprajzi Gyűjtők Munkaközössége. A forradalom „előszeleként" a lapzártakor érkezett, a fölötte elhelyezett tudósításból tudta meg az olvasó, hogy az egyetem Rákóczi úti épületében tartott, a jogász-, az orvostan- és a pedagógiai főiskolás hallgatók diákparlamentjén megalakult a helyi MEFESZ- szervezet. Ismertették annak lefolyását, de mivel még tartott az ülés, folytatását a következő lapszámban ígérték. Az utolsó oldalon kapott helyet az akkori aktuális hétköznapi visszásságokat föltáró „A mai Napló" rovat. A lap újságírói egy konkrét eset kapcsán kiderítették, hogy október egy bizonyos időszakában fedett, leplombált vasúti ko-