Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)

A forradalom után - FRANKOVICS GYÖRGY Jugoszláviai dokumentumok az 1956-os magyar forradalomról

szabott. Kérte „Nagy és Losonczy lemondási nyilatkozatát, a Kádár-kormánynak az ellenforradalmárokkal vívott harcával való egyetértésüket, hogy az általuk megtett fellépések nem voltak helyesek, valamint azt, hogy a Kádár-kormány működését nem akadályozzák. Továbbá, hogy Nagy, Losonczy, Haraszti, Donath, Jánosi, Tánczos, Szilágyi és Rajk Júlia elhagyják az országot, és egy ideig - a magyarországi helyzet normalizálódásáig -, egy szocialista országban kapnak menedékjogot." KÁDÁR ÚJABB JAVASLATA ÉS „ÍGÉRETEI"- A NAGY-CSOPORT „SZEMÉLYI BIZTONSÁGÁT SZAVATOLTA" Magától értetődő, hogy a Kádár-kormány visszalépése az egész Nagy-ügy rendezését a kezdeti állapotokra vetette vissza. Kádár november 18-án magához rendelte Soldaticot, kitartva a november 17-ei beszélgetésük során elhangzott saját követelései mellett. Soldatic nagykövet ismertette vele, hogy a jugoszláv kormány által megtett intézkedéseknek Nagy és társainak ügyében november 16-án kettőjük közötti beszélgetés során keletkezett egyezség képezi az alapját. „Kádár mindezt nem csak hogy letagadta, de tovább menve egy újabb javaslatot tett, hogy a menedékjogot kapott személyeket a magyar hatalmi szerveknek adjuk át, s ők velük az ügyet legjobb és legmegfelelőbb módon rendezik. Ez annyit jelent, hogy nincs szükség arra, hogy diplomáciai úton rendezzük a kérdést, mint például Nagy és Losonczy nyilatkozatát, tartalmazva a Nagy-csoportnak emigrációba történő távozása részleteit, mivel ők mindnyájan magyar állampolgárok, és ezeket az ügyeket a Kádár-kormány közvetlen módon velük kívánja rendezni. Kádár egyben közölte, hogy kormánya kormányunknak semmilyen garanciákat nem adhat, mivel kormánya nem volt részese a menedékjog kérdése megnyitásának, s ily módon nem vállalhat kötelezettséget annak felszámolásában". Tekintettel Kádár és a magyar kormány ezen állásfoglalására a jugoszláv kormány kitartott a meglévő probléma megoldása mellett. Ezért 1956. november 19-én Vidic Dobrivoje miniszter-helyettes (külügyminisztériumi államtitkár-helyettes) utazott Budapestre, aki magával hozta a Jugoszláv SZNK Végrehajtó Tanácsának 1956. november 18-án keltezett levelét. A Jugoszláv SZNK kormánya levelében a menedékjog megoldása kérdésében minden addigi erőfeszítését összefoglalva megállapította, hogy „nem marad más hátra, mint megismételni javaslatunkat, hogy az önök kormánya (magyar) kormányunknak Nagy Imre és társainak - akik a Jugoszláv SZNK budapesti nagykövetségén tartózkodnak - személyes biztonságát szavatoló írásos garanciát ad, ami annyit jelent, hogy a Jugoszláv SZNK nagykövetségét szabadon elhagyhatják és otthonaikba visszatérhetnek." Vidic Soldaticcsal együtt Kádárnak a fent nevezett levelet az 1956. no-