Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)
A forradalom után - FRANKOVICS GYÖRGY Jugoszláviai dokumentumok az 1956-os magyar forradalomról
küldött, hogy azt Nagy Imrének továbbítsa, miszerint a nemzetközi előírásoknak és kötelezettségnek eleget téve „gondoskodnak a magyar elvtársakról, akik nagykövetségünkön elhelyezést nyertek", azonban vele egyidejűen Nagynak továbbították a jugoszláv vezetés véleményét, hogy mit kellene tennie az adott pillanatban: „1) írásos ügyiratban ismerje el az új magyar kormányt (Kádár J.) és azt adja át Soldatic nagykövetnek, egyúttal fejezze ki bizalmát az új kormány személyei iránt; 2) [...] ismerje el, hogy kormánya utolsó tevékenységeit és eljárásait kormánya reakciós körei erőltették rá. NAGY IMRE ÉLETE ÁRÁN SEM KÍVÁNTA ELISMERNI A KÁDÁR-KORMÁNYT Mivel Nagy nem értett egyet a javaslatokkal, a Jugoszláv SZNK kormánya november 5-i utasításában értesítette Soldatic nagykövetet, hogy a nyilatkozattétel kérdését többé ne vesse fel. A JSZNK kormánya az egész kérdés pozitív rendezése érdekében továbbra sem szüneteltette konstruktív működését és újabb kiutak keresését, személy szerint Nagyot is értesítették a megtett erőfeszítésekről, továbbá azon fáradoztak, hogy végül mindenki számára elfogadható megoldást találjanak. Ezekben a sorsdöntő napokban a JSZNK kormányának ezen törekvése a Szovjetunió képviselőivel kapcsolatok felvételére és a belgrádi megbeszélésekhez vezetett, mivel az új magyar kormány hivatalos képviselőjével az első kapcsolat felvételére csak 1956. november 8-án került sor, Soldatic Kádárral való megbeszélése során. Minden kétséget kizáróan ez nagyban megnehezítette a dolgok további menetét, és időveszteséget okozott a Nagy-ügy megoldásában és lezárásában. A jugoszláv kormány azon igyekezete, hogy Nagyot és csoportját Jugoszláviába szállítsa, a Szovjetunió képviselői között nem talált megértésre. Erről Soldatic nagykövetet is értesítették, hogy ezt Naggyal is ismertesse. A Soldaticnak küldött november 7-i kormány-utasítás kimondja: „Azon moszkvai lépésünk, hogy Nagynak és csoportjának Jugoszláviába történő átszállítását lehetővé kellene tenni, meg nem értésre és ellenállásra talált. Az oroszok megüzenték, hogy Nagynak és csoportjának a Kádár-kormányhoz kell menniük. Mi úgy véljük, hogy mulasztás történt, mivel Nagy a bekövetkezett események után sem mondott le, nagykövetségünkre történő távozása előtt. Számára ez kedvezőbbnek bizonyult volna. Ilyen formában ő még mindig a kormány elnöke; felhívására az állampolgárok ellenálltak. [...] A fentieket ismertessétek velük és közöljétek, hogy további lépéseket teszünk."