Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)

A forradalom után - FRANKOVICS GYÖRGY Jugoszláviai dokumentumok az 1956-os magyar forradalomról

A jugoszláv vezetés a moszkvai szovjet vezetéssel napi kapcsolatban állt, melyet a szovjet dokumentumok is megerősítenek. A jugoszláv vezetésnek meg kellett felelnie a nemzetközi normáknak, a belső közvélemény elvárásainak, „másfelől számot kellett vetniük az általuk támogatott, de súlyos legitimációs válságban szenvedő Kádár-kormány felől érkező nyomással" is. A SZOVJET „MÓDSZEREK" NEM SOK JÓT ÍGÉRTEK - SZÁNTÓ ELÉGEDETLENKEDÉSE: „MINTHA BÖRTÖNBEN VOLNA" Jugoszláv kérésre november 4-én a budapesti jugoszláv nagykövetség épületét szovjet páncélozott járművek veszik körül. Váratlan incidensre is sor került, amely a követségen tartózkodókat pszichikailag egyaránt megviselte. „[...] A Budapesti Jugoszláv Nagykövetségen 1956. november 5-én elhalálozott Milenko Milovanov elvtárs. Milovanov ezen a napon a nagykövetség épületében tartózkodott. Egy Őrségben álló tankból minden indok nélkül tüzet nyitottak és az egyik lövedék eltalálta Milovanovot, aki a helyszínen meghalt. A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormánya úgy véli, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya Milovanov elvtárs bekövetkezett halála miatt az anyagi kárt köteles megtéríteni. [...]" A jugoszláv nagykövetségen a szigor nem enyhült. A Nagy-csoport némely tagja közvetlenül reagálva fejezte ki elégedetlenségét, így november 18-án: „.. .akik elvtársainknak a szemére vetették, hogy esetükben az ellenük bevezetett eljárások rendőrinek és hasonlónak mondhatók. így többek között Szántó Zoltán Dikic tanácsadótól többször kérte, hogy lehetőséget kapjon Wilmann lengyel nagykövettel beszélgetésre. Amikor Dikic megmagyarázta helyzetüket és az összes nehézséget, amelyek a JSZNK kormányt érintve keletkezhetnének, amennyiben egy ilyen beszélgetést lehetővé tenne, Szántó mérgesen odavetette, hogy úgy érzi magát, mintha börtönben lenne." Ezzel párhuzamban Soldatic nagykövet és legközelebbi munkatársai, majd ezt követően Zec Ranko és Vidic Dobrivoje elvtársak Budapestre kimondottan a menedékjog megoldása céljából utaztak. A jugoszláv kormány instrukciói szerint „a menedékjoggal, azaz november 4-e eseményeivel kapcsolatban, egészen a Nagy-csoportnak a nagykövetségi épület elhagyásáig azon kell tevékenykedni, hogy az ügyre pozitív megoldást találjanak". Érthetően a jugoszláv kormánynak számba kellett vennie kötelezettségeit, nemcsak „a nemzetközi jogból adódó normák és a világban meglévő tekintélyük miatt, de saját népükhöz való viszonyát illetően is". Ilyen tekintetben a JSZNK kormánya november 4-én reggel Soldatic nagykövetnek utasítást