Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)

A forradalom után - FRANKOVICS GYÖRGY Jugoszláviai dokumentumok az 1956-os magyar forradalomról

zitívan idézik az eseményekről beszámoló sajtónkat, de Bourne a sajtónak szemére veti az orosz intervenciót. A CSM hangsúlyozza, hogy „keresztbe tett kézzel" várakozunk, semlegesként viszonyulva mindehhez. A Draskovic nyilatkozatát úgy kommentálják, hogy bízunk Lengyelországban, de nem a magyarországi eseményekben, ahol késnek az akciók." Az amerikai sajtó Nagy Imrét ily módon már jó előre figyelmeztette a jugoszláv magatartásra, amely intő jelként szolgálhatott volna a menedékjog kérelme előtt. Minden bizonnyal a magyar vezetés, érthető oknál fogva, nem figyelt fel rájuk. „MOSSÁK KEZEIKET" - A PÁRT SZÉTESETT - A KB TAGJAINAK TÖBBSÉGE NAGY-ELLENESNEK BIZONYULT Dalibor Soldatic 1956. október 29-i jelentésében a magyarországi helyzet labilitására utal, egyúttal érzékelteti a nagyon is összetett baloldali érdekeket, a Központi Bizottságon belül a konfliktushelyzet kialakulását. Belgrádi felettese szignójában jelzi: „Felhasználandó a képviseleteinknek nyújtott rövidebb értékelés során". „Ma Mijatovic beszélt Marosánnal, a PB tagjával, aki a következő kijelentést és helyzetértékelést tette: a párt szétesett, gyakorlatilag nem létezik, a szakszervezetek megszűntek. Amennyiben a harcok folytatódnak, a reakciós erők nyernek tért. A forradalmi bizottságokból némely helyen kidobták a kommunistákat (Szeged) [...] Szolnokon és másutt (némely helyen a kommunisták illegalitásba vonulnak). Véleménye szerint a jelenlegi helyzetben szükség van a szovjet egységekre, míg a katonaságnál nem rendeződik a helyzet, valamint a forradalmi erőkből nem szerveződik az új népi rendőrség. A kormány semmiféle garanciával nem rendelkezik, illetve az ország belügyi helyzetét tekintve nem gyakorol ellenőrzést. Egész Magyarország felett nem rendelkezik egy Felkelő Kormány, ám egyes kerületek tekintetében bizottságok működnek. A jelenlegi fegyveres harcok szervezésében és vezetésében magasabb rangú tisztek vesznek részt, s a helyzet egészét tekintve bizonytalannak és kritikusnak mondható. A helyzetet tovább nehezíti a Biztonsági Tanács, valamint az amerikai és angol propaganda. A Moszkvai Rádió, a Pravda és a csehszlovák propaganda állásfoglalásukkal károsan hatnak, és a szovjetellenes hangulatot szítják, stimulálva a soviniszta, nacionalista tendenciákat. A mai kormány - véleménye szerint -, ha fennmarad, garantálja a szocialista program megvalósítását és véghezvitelét, tekintet nélkül annak bizonyos koalíciós összetételére. Mikojan és Szuszlov végül is beleegyeztek abba, hogy a budapesti felkelést nem lehet teljes egészében profasisztának és ellenforradalminak minősíteni, tekintettel a reakciós elemekre, melyek a nép általános elégedetlenségét felhasználják a szocializmus elleni küzdelemben. Ugy véle-