Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)

A forradalom után - FRANKOVICS GYÖRGY Jugoszláviai dokumentumok az 1956-os magyar forradalomról

ellenes jelleget öltöttek. Reakciós fellépésekre is sor került, de azt a tömeg nem támogatta. [...] Nagykövetségünk épülete előtt a tüntetők éljeneztek: „Éljen Tito!" Sok csoport segítségnyújtást kért tőlünk. Este 5 óra körül lakásomon többen felkerestek és az érkező szovjet csapatok intervenciójáról értesítettek. A katonaság és a rendőrség a néppel szolidáris, akiket felfegyvereznek. Egyedül az AVH egységei állnak harcban. Magyarország más településein - főként Székesfehérváron, Szegeden és Debrecenben - felkelés tört ki. Budapestre 4 és 5 óra között Cegléd, Szolnok térségéből ideért a szovjet páncélos hadosztály, s a városban hidakat és fontosabb objektumokat foglaltak el. A KB éjszakai ülésén a Politikai Bizottságba új tagokat vettek fel és újjáválasztották őket. Rákosi hívei ettől elestek, de közöttük van Bata honvédelmi miniszter is. Nagyot a kormány elnökévé választották, aki reggel 8 óra 30 perckor felhívással fordult a tüntetőkhöz, hogy oszlassák fel magukat, a leendő zavargást keltőket halálos ítélettel sújtják. Valamivel később közleményben fordultak - a Varsói Szerződés értelmében - a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatokhoz, mégpedig segítségnyújtás céljából, ugyanis a magyar kormány nem volt felkészülve az események ilyen alakulására, egyben támadás érte. Ez így nem pontos, ugyanis a tüntetők csak az AVH szerveit támadták meg. A felhívásban a néphez fordulnak, akiket a szovjet és a magyar egységekkel együttműködésre kérnek. Ezt a közleményt vélhetően az oroszok diktálták, valamint a kormány rendelkezését is. A zavargások még tartanak. További orosz csapaterősítést várnak Székesfehérvárról. [...]" NAGY ÉS KÁDÁR A TÖMEGEK BIZALMÁT NEM NYERTÉK EL Dalibor Soldatic jugoszláv nagykövet október 25-i táviratában a tüntetésről szólva kiemeli: „Kezdetkor az állami vezetés nem tett kísérletet arra, hogy kezébe vegye a dolgok rendezését. Nagy Imre az országház előtt megtartott október 23-i esti beszéde - miniszterelnöki megválasztása előtt - nem elégítette ki a tömegeket. Gerő beszédében nem tért ki a történésekre, így még inkább feltüzelte a résztvevőket. A Külügyminisztériumtól kapott tájékoztatás szerint a KB némely tagja arra kérte Gerőt, hogy ne tartsa meg beszédét, de ő hajthatatlannak bizonyult. A vezetőség ezt követően teljes hallgatásba merült egészen másnapig, amikor közzétették az új PB összetételét, és Nagyot kinevezték a kormány elnökének. Nagy felhívása a tömeghangulat csillapítására csak részben volt hatással, s nem érte el a kívánt eredményt. Erre bizonyítékul szolgálnak a ma felélénkült tömegtüntetések is. A vezetés reményeket fűz az új kedvezmények adásához, illetve Gerő leváltásához és Kádár elsőtitkári kinevezéséhez. Teljesen világossá vált, hogy a pártvezetést és a kormányt pá-