Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)
A forradalom után - DÁVID FERENC A „mecseki láthatatlanok" nyomában. Harctérkutatás - Vágotpuszta, 2006
juk le, mikor a tusra támasztva talán megakadályozhatnánk, hogy lecsússzon elföldelése közben. Ha a pár nappal később visszavonuló ellenállók rejtették el a fegyvert, kérdés, hova lett a hozzá málházott dobtár, vagy a társak fegyverzete? Bár több fegyver nem került elő, de a feloszlatott ellenállók csoportokba verődött tagjai valószínűleg igyekeztek időt és energiát megspórolni azzal, hogy csoporton belül a lőszert és fegyvert együtt temették el. Az „elásás" elméletével szemben létezhet egy olyan feltételezés is, hogy a golyószóró Vágotpusztán várt elszállításra a támadást megelőzően, kinyitott lábakkal. A dobtárat, mivel így biztonságosabb, könnyebb és méretei miatt szállíthatóbb, egyszerűen nem helyezték fel a golyószóróra. 32 A csoport számára értékes, ritka fegyvert igyekeztek kimenekíteni, valaki felvette és kiszaladt vele az úton, majd a többiekkel együtt berohant az erdőbe. A nyitott lábú, lángrejtővel valószínűleg előrefelé néző, kézben tartott fegyverrel az átkelés a vízmosáson nem lehetett egyszerű feladat. A leereszkedésnél a felkelő egyszerűen elejthette, vagy eldobhatta a fegyvert és ott is hagyta, mivel még nehezebb lett volna felmászni vele a túloldalra, így egyszerűbbnek tűnt számára otthagyni. Az esés következtében az egyik lába becsapódhatott, ami magyarázat lehet a golyószóró helyzetére. Az, hogy a golyószóró a későbbiek során elkerülte a fegyvereket összegyűjtők figyelmét, magyarázható azzal, hogy a menekülő csoport többi tagja rátaposhatott és elég földet, avart kotorhatott rá ahhoz, hogy az rejtve maradjon. A feltárás során, a menekülési vonal mentén, a nyugat-keleti vízmosástól délre előkerült egy 1942M nyeles kézigránát is. A Néphadseregnél is rendszeresített és a mai napig használt kézigránát a vizsgálatunk szempontjából csupán annyi információt hordoz, hogy bár Kubicza a spirálfüzetében készített lajstromban nem szól a náluk lévő gránátok mennyiségéről és típusáról, de a visszaemlékezések már szólnak „nyelesgránátokról" 33 , amelyeket két fejrész összecsavarásával, némi glicerinnel szándékoztak bevetni a 66-os úton vonuló szovjet páncélosokkal szemben. A lelettérképen a repeszek helyét is feltüntettük, mivel az azt megelőző terepbejárás során egyet sem találtunk, ezért feltételezhettük, hogy a későbbiek során vizsgálatunknak ki kell térnie a forrásokban szereplő aknavetőtűzre is. Ennek során a kutatási területen 8 db repeszt regisztráltunk, melyek közül 2 db nagyobb, hasáb alakú (kb. 6 x 1,5 cm-es), 1 db közepes (kb. 4x1,5 cm-es) és 5 db kisebb (kb. 2 x l,5cm-es) volt. Az előkerült leletek mindegyike beleesik a Kubicza-féle vázlaton jelölt sávba. A repeszek nagy valószínűség32 Az már korábban is eló'fordult, hogy a tapasztalatlan felkelők véletlenül elsütötték az egyik golyószórót. Hajdú, 1997. 106. o. 33 Hajdú, 1997. 107. o.
