Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)

A forradalom után - DÁVID FERENC A „mecseki láthatatlanok" nyomában. Harctérkutatás - Vágotpuszta, 2006

hatatlan személyt nyugdíjazzák a Pécsi 2. Kerületi Parancsnokságnál.

1 Spirálfüzetének kézzel rajzolt térképei precízek és hozzájuk fűzött sorai sokkal több információval bírnak a történelmet kutatók számára, mint hinnénk. Kubicza, mint a magyar királyi honvédség, majd a demokratikus honvédség tisztje, egyedülálló személy volt a mecseki ellenállók között a tekintetben, hogy magas szintű katonai végzettséggel rendelkezett. Az ő füzetéből ismerjük a szakaszok és fegyverzet elhelyezkedését Vágotpusztán, az őrjáratok útvonalát, a biztosító állások és tábori őrsök egykori helyzetét, a település lerohanásának méretarányos vázlatát. Utóbbin jelöli az aknavetőtűz és az aknavetők vélt felállítási helyét, a támadócsoportok támadási és az ellenállók kitérő mozgásának irányát. Bár füzetébe keveset írt, térképei beszédesek. Ezekre az idézett mű nem minden esetben tér ki, de a lezajlott események tükrében mindenképpen szükséges elemezni őket. Az események ismertetése, az ellenálló csoport harcértéke 1956 novemberében, amikor a túlerővel szemben elbukott a szabadságharc, a pécsi forradalmárok egy népes csoportja elhatározta, hogy tovább folytatja a harcot a Mecsekben. A „mecseki láthatatlanok" a szovjet intervenció után a fegyveres ellenállás mellett döntöttek, azonban tisztában voltak azzal, hogy a páncélosokkal és tüzérséggel megerősített szovjet csapatokkal és karhatalmista alakulatokkal szemben csak az erdők rejtekéből vívott partizánharc lehet sikeres. Az ellenállás egyik legfontosabb bázisa a járművel nehezen megközelíthető Vágotpuszta volt. A csoport november 7-től tartózkodott itt és az időt kihasználva megkezdték a katonai tapasztalatokkal nem rendelkező ellenállók kiképzését. A csoport összlétszáma elérhette a 340 főt, de a pontos számot nem lehet megállapítani, hiszen voltak olyanok, akik közben lemorzsolódtak és otthagyták az ellenállást, míg mások csak később csatlakoztak. A csoportból csak 20-25 fő volt korábban hivatásos katona és csak egy fő volt tiszt.

2 A nem katonaviselteket igyekeztek legalább elméleti szinten felkészíteni a harc alatt tanúsítandó magatartásra és a fegyverek kezelésére.

3 A fegyverzetüket a Magyar Néphadseregben rendszeresített, szovjet tervezésű fegyverek alkották, azonban nem biztos, hogy mindenkinek jutott fegyver. Többségük Nagant 1 Hajdú, 1997. 95. o. 2 Uo, 117. o. 3 Uo, 102. o.