Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)

A forradalom után - ROZS ANDRÁS A „mecseki láthatatlanok" és a munkástanácsok utóvédharcai

fejezte ki szolidaritását vezetőjével, illetve a sztrájkkal akarták elérni kiszabadítását a rendőrségi fogdából. Az éhségsztrájkot a pécsbányatelepi munkástanács más vezetői, - az időközben a rendőrségi fogdából a bányászok szolidaritási sztrájkja nyomán kiengedett - Biczó Ferenc és Sima László szervezték. A sztrájk központja Széchenyi-aknán volt. A pécsbányai sztrájk november 29től december l-ig tartott. A sztrájkban mintegy 300-400 bányász vett részt.

69 Minimális mennyiségű élelmiszert - kenyeret, szalámit - vittek magukkal, az aknát csövekkel fedték le, hogy sztrájktörők ne hagyhassák el a tárnákat.

70 Sárosi János, a Béke-aknai munkástanács elnöke társaival György-aknán lement a tárnákba, melyek össze voltak kötve egymással és a sztrájkolóknak két alkalommal is több kiló cukrot és néhány liter sósborszeszt adott át, hogy a bányászok éhségérzetét enyhítse.

71 A bányászok éhségsztrájkjának vezetője Stier József volt. Vereczkei Lajos, a Pécsi Szénbányászati Tröszt igazgatója tárgyalt Stier Józseffel és a sztrájkoló bányászok más vezetőivel (Kajdi Aladár, Újvári István, Kruk Aladár) és igyekezett meggyőzni őket a sztrájk értelmetlenségéről. A pécsbányai éhségsztrájkoló bányászokkal tárgyalt a Budapestről érkezett dr. Hajdú Gyula MSZMP-vezető és Vajda József bányász-szakszervezeti titkár is.

72 Dr. Hajdú az MSZMP Baranya megyei Intéző Bizottságának hívására bányász aktívát tartott a sztrájk értelmezéséről. Megállapította, hogy a „demagóg, sztrájkra uszítók" ellen harcolni kell, mégpedig úgy, hogy a legjobb kommunistákat kell beválasztani a munkástanácsokba.

73 A bányászok írásbeli biztosítékot kértek arról, hogy ellenük a sztrájk befejezése után nem fognak megtorlást alkalmazni. Dr. Hajdú és Vereczkei trösztigazgató aláírt egy ilyen tartalmú nyilatkozatot, mire a bányászok befejezték az éhségsztrájkot és kiszálltak a bányából.

74 A Kádár-kormány bejelentette, hogy 1956. december 1-vel „elrendeli a bányászok kiemelt bérezésének bevezetését. Ennek pénzügyi fedezetéül 415 millió forintot biztosítottak a pénzügyminisztériumban. A Dunántúli Napló boldogan tájékoztatta az aggódó lakos69 A Dunántúli Napló 1957. december 1-i számában tudósított a pécsbányatelepi sztrájkról. A cikk szerint csütörtökön (november 29-én) 300-an, péntek délután 311en sztrájkoltak Széchenyi-akna VI. szintjén. A cikkíró szerint a bányászok addig maradnak, amíg fő követelésüket, Dobrovics Emil munkástanács-vezető szabadon engedését nem teljesítik. A sztrájk helyszínét csak 23-an, főként idős és beteg emberek hagyták el. - Dunántúli Napló, 1957. december 1. 70 Mesterfalvi Gyula: Pécsbányai „hazafiak". Dunántúli Napló, 1957. augusztus 29. 71 PMB, B 625/1957. Sárosi János.., Elsőfokú ítélet, 1957. július 30.; Sárosi János vallomása és tanúvallomások 72 Vereczkei, 1990. 65. o. 73 „A bányászok többsége dolgozni akar. Bányász aktíva értekezlet volt Pécsett". Dunántúli Napló, 1956. december 2. 74 Vereczkei Lajos trösztigazgató a 15 órás sztrájk befejezéséről írt visszaemlékezésében. Vereczkei, 1990. 65. o.