Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)

A forradalom után - ROZS ANDRÁS A „mecseki láthatatlanok" és a munkástanácsok utóvédharcai

vei 1956. november 19-én Budapestre, az Országos Munkástanács megalakítására, de előbb Oroszlányban, majd Tatabányán találkozott az ottani munkástanácsok tagjaival. Dobrovics ismertette a pécsi bányászok követeléseit az oroszlányi és tatabányai bányászokkal, majd az egyeztetett véleményt tükröző követelésekkel együtt indultak autóbuszokon a fővárosba november 21én. A dunántúli bányászküldöttség Budapesten találkozott a Nagybudapesti Munkástanács elnökével, Rácz Sándorral. A Nagybudapesti Munkástanács 8 pontos követelés-csomagjához Dobrovics javaslatára felvették 9. pontként a sztrájkjog törvénybe iktatásának követelését is.

56 Az országos központi munkástanácsot megalapítani szándékozó tervezett nagygyűlés színhelyére a pécsi munkások és bányászok küldötteit sem engedték be a szovjet katonák és magyar karhatalmista, rendőr segítőik.

57 Az ország különböző részeiből Budapestre felutazott munkástanács-küldöttségek azonban nem akartak dolguk végezetlenül távozni, hanem összegyűltek a Nagybudapesti Munkástanács Budapest, Akácfa utcai épületének helyiségében és itt tanácskoztak arról, hogy mit tehetnek, mit kell tenniük a politikailag kiszorított helyzetben. A megbeszélésen megállapodtak abban, hogy a Kádár-kormányt nem ismerik el és folytatják a sztrájkot. Politikailag jelentős határozatot hoztak arról, hogy vidéken, a megyei központokban megyei munkástanácsokat alakítanak, melyek megyei szinten irányítják a helyi, üzemi munkástanácsok tevékenységét. E megyei munkástanácsok felveszik a kapcsolatot és együttműködnek a Nagybudapesti Munkástanáccsal.

58 E tervezett munkástanácsokat irányító, összekötő és működtető rendszer létrehozásának célja az volt, hogy lényegében kiváltsa az országos munkástanács intézményét, megvalósítsa, illetve tovább fenntartsa a kettős hatalmat. Pécsre visszatérve Dobrovics Emil a pécsi munkástanácsok küldöttei előtt ismertette a budapesti küldöttség útjának eredményeit és kudarcait. Hangsúlyozta, hogy a Kádár-kormányt „a munkásság nem ismeri el" (valójában a munkástanácsok küldöttségei nem ismerték el - R. A.), a kormány szerinte nem lesz hosszú életű, mert a kormány tagjai között ellentétek vannak.

59 Dobrovics tájékoztatta a pécsi munkásokat és bányászokat a Nagybudapesti Dobrovics Emil vezette 40 fős munkásküdöttségnek, mely a kormány képviselőivel tárgyalt. Dómján, 1997. 188-189. o. 56 PMB, B. 268/1957. Dobrovics Emil.., Elsőfokú ítélet. Pécs, 1957. május 13. 57 Vajgert György elmondása alapján. Interjú Vajgert Györggyel. Pécs, 2003. január 24, 2007. október 5. BML, XXXII. 11. Az 1956-os forradalom és szabadságharc gyűjteménye. Lásd e kötetben: Interjú Vajgert Györggyel, az 1956-os forradalom pécsi résztvevőjével 58 PMB, B. 268/1957. Dobrovics Emil.., Elsőfokú ítélet. Pécs, 1957. május 13. 59 Dobrovics beszélt arról, hogy Kádár János a rádióba akart beolvasni egy nyilatkozatot a szovjet csapatok kivonásával kapcsolatban, ezt azonban Münnich Ferenc meg-