Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)
A forradalom után - ROZS ANDRÁS A „mecseki láthatatlanok" és a munkástanácsok utóvédharcai
céljából). Az ő katonai tapasztalata többször megmentette a szabadságharcosokat a biztos pusztulástól. így mindjárt az első napon ez a sors érhette volna őket, mivel a Dömörkapui túristaházat a szovjetek könnyen bemérhették és elpusztíthatták volna. Kubicza javaslatára azonban a csapat még a november 5-ről 6-ra forduló éjszaka elhagyta az első főhadiszállást, s másnap (6-án) hosszú gyaloglás után a nyugati Mecsekben található Vágotpusztára tették át főhadiszállásukat 17 , miután a Büdöskúti túristaháznál csatlakoztak hozzájuk a Berkovits Tivadar 18 („Pajti") és Málics Ottó (az „Ottó") vezette csapatok. Kubicza olyan szálláshelyet javasolt, amelyet a gépesített szovjet csapatok nem tudnak menetből elfoglalni, s ahonnan a mecsekiek gerilla harcmódot vállalva eredményesebben vehetik fel a harcot a túlerőben lévő, de az erdei utakon nehézkesebben mozgó szovjet csapatokkal szemben. Vágotpusztán november 7-én a Gazda feleskette a szabadságharcosokat arra, hogy erejük megfeszítéséig harcolnak a szovjet támadók ellen. Kubicza János 1957-ben írt visszaemlékezésében megemlítette a szabadságharcosok célkitűzéseit, melyeket három pontba foglalt össze: „1./ Az Egyesült Nemzetek küszöbönálló és várt kedvező döntéséig kitartani, utána Pécs városát elfoglalni és a kormány által a világ közvéleménye elé terjesztett semlegességi nyilatkozatot végrehajtani. 2.1 Felvenni az összeköttetést a Mecsek területén feltehetőleg működő más csoportokkal és a dunántúli ellenállási erőkkel. 3/ Kíméletlen gerillaharccal megcáfolni a Kádár-féle szovjet bábkormány hírverését, amely szerint „minden rendben, a nyugalom teljes és az (ún.) ellenforradalom fel van számolva." 19 A Gazda csapata feltételezhetően a legnagyobb létszámú fegyveres ellenállási csoport volt a Mecsekben. Rajta kívül azonban még több elszórva harcoló csoportra derítettek fényt a források. így létezett egy komlói ellenálló csoport (lásd később) 20 , voltak fegyveres csoportok Magyaregregy, Zengővárkony, Apátvarasd környékén is. A Gazda-csoport tudott létezésükről és kereste velük a kapcsolatot. A zengővárkonyi-apátvarasdi harci csoportok csatlakoztak is a vágotpusztai, majd kisújbányai központi erőkhöz. 21 A Gazda-csoport helyettes vezetője - „Béla" - 1957-ben írt visszaemlékezésében a Vágotpusztán, a különböző, addig szétszórt csoportokból ösz17 Kubicza, 1957a. In: Péter, 1997. 208. o., Kubicza, 1997. In: Péter, 1997. 223. o. 18 Berkovits, 1992. 245-246. o. Lásd még e kötetben: Berkovits Tivadar: Egy levéltári konferencia margójára 19 Kubicza, 1957a. In: Péter, 1997. 208. o. 20 ÁBTL, 3.1.9. V-150363. Ellenforradalom Baranya megyében. Komló városi ellenforradalmi események. 53-56.; Bán-Rozs, 2006. 59, 82. o. 21 Gállos Orsolya: Legenda visszaemlékezésekben. A Mecseki Láthatatlanok 1, 2. A Llelyzet. 1990. február 17, 24. - Viktor Károly, Koncsag András, Blazsekovics Ferenc visszaemlékezései
