Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)

Bevezető - SZOLCSÁNYI JÁNOS Az eltiport és mégis győztes '56-os októberi magyar forradalom, és szabadságharc

kétoldalú katonai szerződéseket egységes rendszerbe foglalva 1955-ben - 20 évre szólóan - megkötötte csatlós országaival, így a Rákosi által vezetett Magyarországgal is a Varsói Szerződést. Sztálin minden fenyegetése és pressziója ellenére azonban a kommunista Tito marsall által vezetett Jugoszláviát nem sikerült a megszállt csatlós országok közé terelni. így vált aztán Tito Rákosiék propagandájában az „imperialisták láncos kutyájává", majd ezt az ürügyet használták fel arra, hogy Rajk Lászlót - a korábbi kérlelhetetlen kommunista belügyminisztert - 1949-ben letartóztassák, koncepciós perben halálra ítéljék és kivégezzék. Sztálin 1953. március 5-én bekövetkezett halála után Moszkvában a diktatúra és terror némileg enyhült, azonban a hatalomra került Hruscsov minden desztalinizációs törekvése ellenére is a keményvonalas vezetéshez tartozott. A sztálini periódus diktatúrájának magyarországi rémuralmát („csengőfrász") jól tükrözik az AVH nyilvántartás száraz adatai. 1950-53 között a bíróságok 650 ezer ember ellen folytattak eljárást, 390 ezret ítéltek el, és 850 ezer esetben a rendőrség szabott ki büntetetést. Hatezer embert internáltak, 100 ezret telepítettek ki lakóhelyéről és közel ötszázat végeztek ki politikai okokból (Szakolczai Attila: Az 1956-os forradalom és szabadságharc. 1956-os Intézet, Budapest, 2001). A foglyok verése mindennapos volt, a súlyosabb esetekre „szakképzett" verőbrigádok is rendelkezésre álltak. 1953 után Rákosi Mátyás és a hazai sztálinista klikk még hatalomban maradt, de az SZKP KB elnöksége az 1949-ben „jobboldali elhajló"- nak minősített, Moszkvából jött agrárpolitikus Nagy Imrét jelölte miniszterelnöknek. Budapesten az MDP KV 1953. júniusi ülésén Nagy Imre „rendőrállamnak" és „árnyékkormánynak" minősítette a magyar kormányzatot. Ezt követően korlátolt közkegyelmet hirdetett meg, eltörölte a rendőrbíráskodás intézményét és „új szakasz"-nak nevezett gazdaságpolitikát vezetett be, amit a moszkvai „konzultáció" is jóváhagyott. A szovjet vezetés sürgette a kommunisták elleni koncepciós perek felülvizsgálatát is. így került sor Kádár János rehabilitálására, aki 1954 nyarán szabadult a börtönből. 1954. december l-jén Rákosi Mátyás, az MDP főtitkára csaknem kéthónapos moszkvai „gyógykezeléséről" hazatérve támadta Nagy Imrét és politikáját. 1955 áprilisában a KV Nagy Imrét „antimarxistának" bélyegezte és kizárta a párt vezetéséből, leváltotta miniszterelnöki posztjáról, megfosztotta országgyűlési képviselői mandátumától, egyetemi tanári címétől és akadémiai tagságától, majd 1955 decemberében kizárta a pártból is. Ujabb fordulatot indított el Hruscsov Sztálin bűneit feltáró zárt körben elhangzó, de kiszivárgott beszéde, melyet 1956 februárjában az SZKP XX. Kongresszusán mondott el. Magyarország számára ez újra az enyhülés lehetőségét nyitotta meg és a külpolitikában szorgalmazta a szovjet-jugoszláv közeledésnek megfelelően a magyar-jugoszláv viszony rendezését is. Ma-