Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)
A forradalom után - ROZS ANDRÁS A „mecseki láthatatlanok" és a munkástanácsok utóvédharcai
A fegyveres ellenállás P écsett a forradalom védelmére az 1956. október 28-án megalakult Baranya Megyei Munkásság Nemzeti Tanácsa (BMMNT), illetve a szintén e napon alakított és a BMMNT-nek alárendelt Katona Tanács (KT) tett intézkedéseket. A KT elnökének megválasztott Csikor Kálmán alezredes - korábban a Pécsi Tudományegyetem Katonai Tanszékének vezetője - intézkedett a forradalom fegyveres erejének létrehozásáról, a forradalom vívmányainak védelme céljából. 1 Október 29-én a 9. számú Egyetemi Katonai Tanszék hallgatóiból két egyetemi zászlóaljat hoztak létre, az egyiket a jogász egyetemisták és a pedagógiai főiskolások alkották, a másikat az orvosi egyetemisták. A két egyetemi zászlóalj élére képzett katonatiszteket nevezett ki a Katona Tanács parancsnoknak - Meder Ferenc főhadnagyot, illetve Szabó Ferenc őrnagyot. Mellettük egy-egy hallgató-parancsnok vitt vezető szerepet - Rozsos István orvostanhallgató, Klencz Tibor joghallgató -, akik összekötő feladatot láttak el a Katona Tanács elnöke és az egyetemisták között. Az egyetemi zászlóaljakban összesen kb. 4-500 hallgató látott el nemzetőri feladatokat: járőrözés, élelmiszerszállítmányok és középületek őrzése. Október 29-én látták el őket fegyverrel egy titkos AVH-raktárból kaptak 20 golyószórót, 50 géppisztolyt, mintegy 400 puskát és kézigránátokat. Használhattak néhány katonai terepjáró gépkocsit is. 2 A Katona Tanács felfegyverezte a bányász alakulatokat is október 30. után. Az egyik ilyen fegyveres bányász alakulat az egyetemisták egy csapatával karöltve foglalta el a pécsi pártházat, melyet korábban a nagyatádi ezred katonái őriztek, de a támadás idejére már elhagyták az épületet, a pártfunkcionáriusokkal együtt. - A nagyatádi ezred egy zászlóalja a forradalom győzelme után átállt a forradalom oldalára és a Katona Tanács rendelkezéseit hajtotta végre. - A pécsi Határőrség egyes egységei is ott voltak a pártház védői között, nagyobb részüket azonban még október 23-án Budapestre vezényelték. Egy 50-60 fős egységük a pécsi uránbányát őrizte, de október 28-29-én átadták az uránüzem és bánya őrzését az urános fegyveres munkásoknak. Csikor Kálmán, a BMMNT Katona Tanácsának elnöke bár nem szívesen, de felfegyvereztetett pécsbányai bányászokat is, közülük október 30-án 120 bányász katonát az uránbánya védelmére rendelt, mivel félő volt, hogy az uránüzem területén maradt vidéki munkások, akik között több lumpen elemnek számított, nem tudják fenntartani a rendet a bánya területén. Csikor november 1-én még 50 jól képzett katonát is küldött az uránbánya védelmére. 3 1 Péter, 1997. 129, 136. o.; Bán-Rozs, 2006. 38-39. o. 2 Hajdú, 1997. 82-83. o. 3 Hajdú, 1997. 89. o.
