Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)

Bevezető - SZOLCSÁNYI JÁNOS Az eltiport és mégis győztes '56-os októberi magyar forradalom, és szabadságharc

„A leigázott, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben.'" (Albert Camus: A magyarok vére) A lbert Camus mottónak választott sorai drámai tömörséggel világítanak rá IJL az '56-os magyar forradalom és szabadságharc világtörténelmi dimenzióira. Az idei fél évszázados jubileum egyedülálló alkalom új adatok feltárására, új szempontok ütköztetésére olyan történelmi időpontban, mikor még a résztvevők és szemtanúk személyes élményei összevethetők a napvilágra került száraz tényekkel és véleményekkel. Ez a szempont vezérelt engem is, amikor elvállaltam ezen összeállítás megírását. Elsőéves szegedi orvostanhallgatóként ugyanis október 16-tól lelkes résztvevője voltam a forradalom kibontakozásának, majd október 26-án Cegléden volt középiskolás társaim tömött soraival álltuk el az utat a Pestre vonuló szovjet tankoszlop előtt egészen addig, míg továbbhaladási szándékukat fejünk fölé eresztett géppuskasorozatokkal nem nyomatékosították. Ez a kiállás akkor országszerte természetes velejárója volt a forradalomnak. Szerencsémre '56-os tevékenységem nem vált ismertté, így azok közé a fiatalok közé tartoztam, akik nem estek áldozatul a megtorlásnak. Charles Gáti idén (2006-ban - a szerk) megjelent '56-os kötetének a „Vesztett illúziók" címet adta, és Budapest, Moszkva, Washington szerepét taglalva sok ismeretlen tényre világít rá. így pl. feltárta, hogy a CIA-t teljesen váratlanul érte a forradalom kitörése. Hogyan történt akkor, hogy október 23-án az ország 8-10 városában egyszerre vonult utcára a hasonló politikai követeléseket megfogalmazó tömeg? Valóban csupán kis létszámú budapesti szabadságharcos illúziója volt a forradalom? Előzmények A II. világháborút követően Európa két hatalmi övezetre oszlott, és a háború két volt szövetségese, a Szovjetunió és az Egyesült Államok két hidegháborús atomhatalomként csatlósaival együtt állt egymással szemben. Sztálin az elfoglalt Közép-Kelet-Európában a szovjet katonai megszállást felhasználva közvetlenül Moszkvából irányított, a kommunista párt által vezetett kormányok diktatúráját teremtve meg. Washington nyugati szövetségeseivel válaszul katonai integrációt épített ki és 1949-ben megalapította a NATO-t, melyhez az 1954-ben megkötött párizsi szerződések alapján az NSZK is csatlakozott. Ezekre a lépésekre válaszul a szovjet vezetés a korábbi