Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)

Pécs és Baranya megye a forradalmi napokban - TEGZES FERENC Jelképek 1956-ban - 1956 jelképei

hogy a gépkocsira tett halottat koronás nemzetiszínű zászlóval takarták le és úgy húzatták végig a településen.

186 Az ilyen jellegű tiszteletadás újra a forradalom kivégzett hőseinek újratemetésén kapott szerepet. Az 1989. június 16-án újból eltemetett Nagy Imre és társai koporsója mellett egy üres, hatodik is szerepelt, amely az összes áldozatot volt hivatva jelképezni. Ezt egy olyan lyukas zászló fedte be, amelyet a forradalom leverése után menekítettek külföldre a felkelők, majd ebben az évben került haza.

187 A zászlót később, 1999. június 23-án az Európai Tanács strasbourgi székházában állították ki, mint a Tanács magyar parlamenti csoportjának ajándékát.

188 A szegedi sortűz egyik súlyos sebesültjének egy nemzeti színű zászlót tettek a sebére. A vér rövid idő alatt átitta a zászlót. így vitték orvoshoz, aki megmentette az életét. Az orvos később visszaadta a vérrel átitatott zászlót az életét tőle megköszönő személynek.

189 A sebesült-halott felkelőt beborító zászlóhoz egy baranyai-pécsi legenda is kialakult már. Amikor a Mecseki Láthatatlanok elnevezésű ellenállók egy csoportja november 14-én megtámadta a pécsváradi rendőrőrsöt, a rajtaütésben súlyosan megsebesült, majd később meg is halt a csoport parancsnoka. A Baranya Megyei '56-os Szövetség-POFOSZ Baranya megyei Szervezete őrzésében található egy vérfoltos lyukas zászló, amelyről azt tartják, hogy a sebesült és vérző, később sebesülésébe belehalt Málics Ottó parancsnok testét takarták be vele. Azonban semmi olyan forrás nem maradt fenn, amely ezt a kegyeletes eseményt alátámasztaná. Mindenesetre ez a zászló Pécsen a nagyközönség elé ilyen magyarázat hozzáfűzésével került a 2006. október 30-án nyílt kiállításon.

190 KOSSUTH-CÍMER „A nemzet egészséges ösztöne hozta vissza az októberi forradalom véresen nagyszerű zűrzavarában a hagyományokkal megszentelt címerpajzsot és emelte maga elé a vörös csillag elleni küzdelemben."

191 Mint korábban már idéztük, az 1848: XXI. tc. csak annyit mond, hogy az ország címere is ősi jogaiba „visszaállítattik". Az 1849. április 19-én Debrecenben tartott országgyűlés elfogadta a Függetlenségi Nyilatkozatot. Tulaj 186 Mészáros, 2004. 255. o. 187 História, 2004/1. Címlapfotó, Új Dunántúli Napló, 2006. 10. 21. 4. o. 188 www.freeweb.hu/mkdszl/ 189 Ez az ereklyévé nemesült tárgy helyet kapott a szegedi Móra Ferenc Múzeum 56-os kiállításán, www.mfm.u-szeged.hu/blog 190 Új Dunántúli Napló, 2006. 10. 31. 2., 2006. 11. 03. 6. o. 191 A nemzet koronája. Hadak Útján. München, 1957. In: Romváry-Rozs, 1997. 14. o.