Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)

Pécs és Baranya megye a forradalmi napokban - TEGZES FERENC Jelképek 1956-ban - 1956 jelképei

Mivel a jelképek létrehozása ezekben a „lázas" időkben spontán módon zajlottak le, senki nem gondolt történelmi jelentőségére, így képi, illetve filmdokumentáció nem maradt fenn. Az így ismert filmfelvétel az „1957es Ungarn in Flammen (Magyarország lángokban) dokumentumfilm híres részlete - mint utóbb kiderült - áldokumentum, rekonstrukció volt, amelyet statisztákkal készítettek Münchenben."

10 Két fotó maradt fenn az ilyen pillanatról, amikor az egyik honvéd a tankjára a Kossuth-címert festi fel. Dolgozatunkban az egyes jelképek tárgyalásánál külön mutatjuk be a főváros és külön a vidék jelképhasználatát, mivel a vidék általában fáziseltolódással követte a budapesti eseményeket, de azért is, mivel általában a fővárosban történtek voltak az irányadók, de a vidék jelképhasználatánál látható sajátosságok így jobban előtűnnek. A vidéki események bemutatásánál azt a módszert követtük, hogy először Pécs és Baranya eseményeit tárgyaltuk, majd a szomszédos megyékét, utána a dunántúli, kisalföldi események kerültek sorra, majd a Duna-Tisza köze, a Tiszántúl, majd az Északi Középhegység megyéi-városai. Külön tárgyalni tartottuk fontosnak a katonaság és a jelképek kapcsolódását, a nőtüntetéseket a jelkép használattal kapcsolatban. Mindegyik jelképi bemutatásnál a kronológia követését láttuk a legcélravezetőbb formának a fővárosnál, mind a vidéknél. 1956 tárgyiasult jelképei NEMZETI ZÁSZLÓ Az egész nemzethez köthető, hazánkat képviselő, megjelenítő jelkép ugyan már 1848 előtt is a magyar nemzetet szimbolizálta, de csak 1848 áprilisában emelkedett használata törvényerőre. Ez a bennünket jelképező három színnek a megjelenési formája, a vízszintesen sávozott piros-fehér-zöld zászló, amely 1848-ban nyert törvényi formát, 1848. április 11-én szentesítette az uralkodó. (A sávozás formájára nem tér ki.) „XXI. törvénycikk a nemzeti Színről és az ország Czímeréről. 1. §. A nemzeti szín és ország czímere ősi jogaiba visszaállíttatik. 2. §. Ennélfogva a háromszínű rózsa polgári jelképen újra fölvétetvén, egyszersmind megállapíttatik: hogy minden köz-épületeknél s köz-intézeteknél minden nyilvános ünnepek alkalmával, és minden magyar hajókon a nemzeti lobogó és ország czímere használtassék. - Egyébiránt a kapcsolt 10 Boros, 1997. 57. o. A filmdokumentum megtekinthető a Hadtörténeti Múzeum 56os kiállításán, benne a lyukas zászló létrehozását megörökítő részlet is.