Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)

Pécs és Baranya megye a forradalmi napokban - TEGZES FERENC Jelképek 1956-ban - 1956 jelképei

XVII. kötete: „Szimbólum más néven jelkép általános értelemben valamely elvont fogalom, gondolat, eszme jele, olyan tárgy, kép, hang, amely nem áll hasonlósági, illetve ok-okozati viszonyban jelentettjével, megegyezésen alapuló, (konvencionális) jelentése kulturális ismeretként tanult szabályként működik. A jelkép lehet grafikus ábrázolás, lehet reprezentációs, lehet önkényes." Tehát szinte minden jelképpé válhat, amit mi annak tartunk. A jelképeket eszmei és tárgyiasult formájukban lehet vizsgálni. Ez vonatkozik természetesen az általunk bemutatott időszakra is. Nem tudjuk jelentőségéhez megfelelő módon értékelni a forradalom időszakában használt jelképeket, ha nem foglalkozunk az 1949-től hazánkban megjelenő pártállamisághoz köthető szimbólumokkal, már csak azért sem, mivel a megmozdulások kezdetén szinte rögtön ezek megsemmisítésével fejezték ki a résztvevők, hogy valami másnak, számukra jobbnak, elfogadhatóbbnak kell jönnie. A forradalom és szabadságharc időszakában szerepet játszó jelképek általunk vélt csoportosíthatósága: 1. Pártállamisághoz köthető jelképek. • Népköztársasági - u.n. Rákosi címer • Felszabadulási - szovjet hősi emlékművek • Vörös csillag • Szovjet sírok, síremlékek • Szovjet és egyéb szépirodalom • Marx-Engels-Lenin-Sztálin művei • Marx-Engels-Lenin-Sztálin képei, szobrai • A Sztálin szobor Budapesten • Tanácsi- és pártiratok • Vörös zászló • MDP zászló • Emlékművek (Bolgár néphadsereg, 1919-es Tanácsköztársaság, egyéb szobrok) 2. 1956 tárgyiasult jelképei: • Nemzeti zászló • Lyukas (letakart címerű) nemzeti zászló • Kossuth-címer • Kossuth zászló • Nemzeti szín használata (karszalag, koszorú, kokárda, újság fejléc, plakát) • Gyász kifejezése fekete színnel