Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)

Pécs és Baranya megye a forradalmi napokban - TEGZES FERENC Jelképek 1956-ban - 1956 jelképei

A

társadalmak életében bekövetkező földrengések mindig maguk után vonják a társadalom és annak csoportjai jelképeinek módosulását vagy változását. Sokáig elnyomott vagy annak érzett szimbólumok kerülnek egyik percről a másikra elő. Teljesen új jelképek jelennek meg és az eufória hatására esetenként a túlzásig fokozzák hatását."

1 Dolgozatunkban megkíséreljük bemutatni azt, hogy az 1956-os forradalomban és szabadságharcban milyen szerepet játszottak azok a jelképek, amelyekkel a forradalmárok különböző megnyilvánulásaikat egymás és mások, végső soron az államhatalom tudomására hozták. Ezeknek a jelképeknek a használatával, ezek vállalásával hangsúlyozták az egymáshoz, a közösséghez, végső soron a magyar hazához való tartozásukat az idegen szellemiségű, hazánkra erőltetett rendszerrel szemben. így ezek a jelképek, ahogy Goethe 1797-ben fogalmazott: „Mély érzés által, amely ha tiszta és természetes, a legjelesebb és legmagasabb rendű tárgyakkal is összehangolódhat s mindenesetre szimbolikussá teheti őket. Az ily módon ábrázolt tárgyak mintha önmagukban állnának, s mégis, mélységes jelentést hordoznak, s ennek forrása az eszményi, mely mindig valami általánosságot is rejt magában."

2 Az eszményi-általános esetünkben a magyarság, a haza függetlensége volt, vagyis a hazaszeretet. A jelképről egy lexikon 1936-ban így fogalmaz: "eszme, fogalom, személy vagy esemény képpel való megjelölése."

3 1962-ben a szimbólum címszó alatt ezt a meghatározást találjuk: „Valamely gondolati fogalmat érzékeltető jel, jelkép, amely képzettársítás folytán nemcsak a kifejezendő fogalmat helyettesíti, hanem vele kapcsolatban különböző érzéseket, hasonlatokat, egész gondolatsorokat tud felidézni. Az egyik legősibb ábrázolási mód."

4 A magyar nyelv értelmező szótára szerint „olyan tárgy ... amely a hagyomány erejénél fogva vagy a fogalom és a tárgy közt megállapítható hasonlóság vagy egyéb kapcsolat alapján alkalmas valamely elvont fogalom megjelenítésére. Jelvény, mint valamely nemzetre, népre, társadalmi közösségre vagy politikai csoportosulásra utalás eszköze.

5 Tömör meghatározást kapunk 1992-ben: „Elvont fogalom megszemélyesítésére alkalmas, hagyományosan így használt dolog képe."

6 Szintén lakonikus rövidséggel fogalmaz a Magyar Nagylexikon: „Egy fogalom érzékelhető ábrázolása, megszemélyesítése."

7 Nagyon körülírva, tudományos alapossággal határozza meg a Britannica Hungarica 1 Cs. Kottra, 1999. 35. o. 2 Goethe, 1997. 16. o. 3 Révai Kis Lexikona. Budapest, 1936. Jelkép 4 Új Magyar Lexikon. 6. kötet. Bp. 1962 5 Magyar nyelv értelmező szótára. 3. kötet. Bp. 1986 6 Magyar Larousse Lexikon. 2. kötet. Bp. 1992 7 Magyar Nagylexikon. 10. kötet. Bp. 2000