Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)

Előszó

Rozs András fólevéltáros a pécsi utóvédharcokat foglalja össze, benne a pécsi, komlói, főleg bányavidéki munkástanácsok országosan is jelentős szervezkedésével, valamint a „mecseki láthatatlanok" fegyveres ellenállásával. Utóbbi témához kapcsolódik Dávid Ferenc egyetemi hallgató újszerű írása a régészeti technikákkal folytatott mecseki harctérkutatások eredményeiről, melyeket gazdag számítógépes illusztrációs rajzok reprezentálnak. Frankovics György tudományos munkatárs az '56-os magyar forradalom jugoszláv vonatkozásait foglalja össze. Ez az írás számos vonatkozásában országosan jelentős újdonságokat tartalmaz Tito és Jugoszlávia politikájának részleteiről. Dr. Vargha Dezső fólevéltáros a forradalom Baranya megyei írásbeli sajtóját elemzi, hangsúlyozva a korabeli sajtómunkatársak alkalmazkodását a hatalmi-politikai helyzet változásaihoz, az újságok sokszor irányító szerepét az események alakulásában, de megemlítve a sajtó kihagyásait, elhallgatásait, ennélfogva hiteltelenségét is. A már említett dr. Debreczeni László ny. főorvos, '56-os MEFESZ-tag „Barangolásaim börtönországban" című előadását továbbfejlesztve a forradalmat követő megtorlásokról ír. Dr. Cseresnyés Ferenc, a PTE AJK docense az 1956-os magyar emigráltak ausztriai fogadtatásáról ad széleskörű elemzést, megállapítva, hogy osztrák szomszédaink mintapéldáját adták az európai menekültjog működési gyakorlatának, még ha a magyarországi menekültekkel folytatott bánásmódnak árnyoldalai is voltak. Az „Interjúk, visszaemlékezések, dokumentumok" című fejezet több érdekes részlettel gazdagítja a konferencián elhangzott előadásokban vázolt pécsi és baranyai összképet. Vajgert György és Nemes Lajos, mindketten pécsi munkástanács-tagok, a forradalom nemzetközileg is egyedülálló intézményeinek jellegéről közölnek ismereteket az olvasóval. A mecseki harcosok egykori tagjának, a jelenleg Németországban élő dr. Berkovits Tivadarnak visszaemlékezése nemcsak gazdagítja a „mecseki láthatatlanok" tevékenységéről eddig szerzett ismereteinket, hanem az emigrált harcosok további sorsának, életútjának, a távolban megélt honvágyának, hazaszeretetének érzelmekkel teli, irodalmi igényű leírását, vallomását is adja. A Farkas Józseffel készült interjú egy másik küzdelmes - Uj-Zélandon, Ausztráliában megélt - magyar életutat láttat. Czukor Antal egy hazánkban maradt „közkatona" visszaemlékezését adja közre. A forradalomban jelentős szerepet játszott egyetemi hallgatók tetteit az októberi napokban támogató dr. Degré Alajos, dr. Gál Gyula jogász professzorok dokumentumai a forradalom leverése után az egyetemi oktatókat ért retorziók, méltánytalanságok sorát mutatják be. A dr. Jéki László fizikus által a levéltárnak átadott iratok között található néhány egyedi darab, a pécs-vasasi bányászok sztrájkra felhívó röplapjai. A pécsi forradalom egyik jelentős szereplőjének, Ung Ferenc egyetemi hallgatónak egy jugoszláviai lágerből Pécsre írt levele szökésének izgalmas körülményeit és az eszéki táborlakók életét festik le érzékletes színekkel. Péterfia