A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok báránya megye és a pécsi egyházmegye történetéből - ÓDOR IMRE Egy főispáni beiktatás „koreográfiája" a reformkori Baranyában

nay pécsi püspököt az udvari kamara 1687-ben, - akik még a török idő alatt szerezték ?neg őket, minden e kivétel alá nem tartozó terület hasznát és jövedelmét a sok vérbe és pénzbe kerülő háború költségeinek fedezésére kell fordítani "

9 Természetszerűleg a korábbi jogállapot (közigazgatás, birtokviszonyok stb.) visszaállítása egyelőre szóba sem jöhetett, a visszafoglalt területek kamarai fennhatóság alá kerültek. Az igazgatás és a gazdálkodás koordinálását az 1686-ban létesített és a Bécsi Udvari Kamara (Hofkammer) alá rendelt budai kamarai felügyelőség, 1691-től kezdve budai kamarai adminisztráció (más néven jószágkormányzóság) végezte hatalmas hivatali apparátussal és tisztviselői személyzettel. A megyei közigazgatás helyreállításában az első lépést Draskovich János (Iván) gróf főispáni kinevezése jelentette 1688. december 31-én.

10 A nagy múltú, Baranyában is tekintélyes birtokot magáénak valló horvát család a főispáni méltóság révén jutott ismét szerephez a megye történetében. Főispáni működéséről részleteket ugyan nem tudunk, de amint a pécsi jezsuiták egykorú naplója feljegyezte, támogatta őket a vallási egység helyreállításában, valamint azon törekvésükben, mellyel azt kívánták elérni, hogy vármegyei tisztviselő csak katolikus vallású lehessen. 1692 tavaszán bekövetkezett halála azonban megakadályozta a megyei tisztségviselők kinevezésében.

11 A baranyai főispáni méltóságra az 1687 őszén kinevezett és a pécsi püspökök történelmi jogára hivatkozó Radanay Mátyás is igényt tartott. Baranyában a 16. század elejétől valóban a mindenkori pécsi püspök viselte a főispáni címet, ennek ellenére a főispán halála után az uralkodó nem Radanayt, hanem az elhunyt főispán fiát, Draskovich Pétert bízta meg a valkói főispánság mellett a főispáni adminisztráció vezetésével. A pécsi püspök, akinek időközben (1689) a tolnai főispánságot sikerült elnyernie, nem nyugodott bele kudarcába, jogot formált a baranyai főispáni tisztségre is, s élni is kívánt hatalmi jogosítványaival. Noha a kamarai tisztviselőkkel szemben akaratát nem tudta mindig maradéktalanul érvényesíteni, kétségkívül az újjászerveződő megye markáns egyénisége és hatalmi tényezője volt, aki jelentősen formálta annak politikai arculatát.

12 A baranyai főispáni méltóságot ténylegesen csak a Radanayt követő püspököknek, Nesselrode Vilmos Ferencnek sikerült 1703-ban, az időközben elhunyt 9 Idézi: Babies András: A kamarai igazgatás Pécs városában (1686-1703). Pécs, 1937. 4. 10 Szentkirályi István: Baranya első főispánja a hódoltság után. In: Pécs szab. kir. város „Majorossy Imre Múzeumának" 1942. évi értesítője. Pécs, 1942. 33. 11 Szentkirályi i. m. 34. 12 Babies András: Radanay Mátyás pécsi püspök kinevezése. Pécs, 1937.; Odor Imre: A hódoltság utáni Pécs „harcias-hitvédő" püspökének megpróbáltatásai. Radanay Mátyás Ignác 1687-1703. In: A pécsi egyházmegye a 17-18. században. Pécs, 2005. 92-116.