A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok a történeti segédtudományok köréből - FEDELES TAMÁS - HORVÁTH ISTVÁN A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845)

mint egy nyitott könyvet (vélhetőleg a Szentírást). A pecsét legendája is csak annyiba változott, hogy kiegészült az IN»Regn[o]»Hunga-[riae] szavakkal. A pecsét formája továbbra is ovális maradt, azonban már nem a középkorban szokásos mandorla alakú (spitzoval). Eddig nem került elő arra vonatkozó adat, hogy a káptalan a királyi oklevelet mely napon mutatta be a vármegyegyűlésnek, de minden valószínűség szerint viszonylag rövid idő alatt megtörténhetett az aktus, hiszen a hiteleshelyi tevékenység mielőbbi megkezdése ezt szükségessé tette. Az új pecsét lenyomatát tartalmazó első oklevél eddigi kutatásaink alapján 1700. október 31-én került kiállításra (4. kép).

34 A bevallást (fassio) tartalmazó oklevél szövege alatt helyezték el a pecsét lenyomatát. A befüggesztett, papírfelzetes pecsétlenyomatot vékony vörös viaszréteggel is rögzítették, amely megakadályozta (vagy mindenesetre nehezebbé tette) a pecsét a diplomától történő elválását. A befüggesztést egy vékony papírcsíkkal oldották meg, melyet ugyanúgy átvezettek az oklevélen metszett két vékony nyíláson, mint azt már a középkori zárt oklevelek esetében megfigyelhettük. A vizsgálat alá vont okleveles anyagban minden alkalommal, amikor pecséttel erősítette meg a káptalan az adott kiadványt, kivétel nélkül papírfelzetes lenyomatot találtunk. Ezt véleményünk szerint elsősorban azzal magyarázhatjuk, hogy a lenyomathoz szükséges papírt lényegesebben kedvezőbb áron vásárolhatták meg, mint a megfelelő minőségű viaszt vagy pecsétlakkot. Megjegyzendő, hogy a papírfelzetek formája, díszítése igen nagy változatosságot mutat. Érdekes, hogy az általunk ismert ünnepélyes kiállítású privilégiumok mindegyikén ugyancsak papírfelzetes lenyomatot találunk. Az első ilyen privilegiális alakban kiállított diploma egy három lapból összefűzött, ún. könyv-oklevél, mely a Nesselrode Ferenc pécsi püspök (1703-1732) által tett bevallást tartalmazza.

35 A pecsétlenyomatot levágták az oklevélre rögzítő vékony, kék-fehér, kétfonatú, egyszerű zsinórról (5. kép). A zsinórt egymással párhuzamosan két sorban, soronként duplán vezették át az utolsó írott oldalon, az említett befüggesztés mintájára. A vékony zsinegek az általunk ismert esetekbe két színűek voltak, és az említett kék-fehér mellett találunk pl. fekete-fehér,

36 és lila-kék

37 kombinációkat is. 34 BML XII. 1. 0+

Testimoniales Authenticae et testimonalium ex capitulo expeditarium minutae Originales Nr. 1. A káptalan pecséthasználatával szemben Tolna vármegye élt panasszal a Magyar Kancelláriánál, mely során több levélváltásra is sor került. A káptalan nevében Mathai Visa János lektor és püspöki helynök folytatta a hivatalos levelezést. 1700. március 22. PKL Ease. 49. Nr. L; 1700. április 2. Uo. Nr. 2. 35 1728. augusztus 20. BML XII. 1. C+ Nr. 6c. 36 1733. június 20. BML XII. 1. C+ Nr. 8b. 37 1751. január 23. BML XII. 1. C+ Nr. 54a.