A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok a történeti segédtudományok köréből - NAGY IMRE GÁBOR Baranya vármegye főispánjai (1688-1950)

címet 1692-ben bekövetkezett haláláig viselte. Fizetése évi 1500 forint volt. Baranyai működéséről keveset tudunk, azt sem, hogy járt-e a megyében. A pécsi jezsuiták egykorú naplója feljegyezte, hogy segítséget nyújtott nekik. A jezsuiták a török előtti vallási egység visszaállítására törekedtek, többek között annak törvénybe iktatására, hogy vármegyei tisztviselő csak katolikus vallású lehet. 1692. máj. 5-én temették, a temetésén elhangzott beszédet ki is nyomtatták.

92 Draskovich (V.) János (Iván), gróf, trakostyáni (? -1733. jan. 4.), Draskovich (IV.) János és Nádasdy Magdolna fiatalabb fia. Testvére II. Péter. Neje Csáky Katalin grófnő, majd Brandeis (Brandis) Katalin grófnő. Öt gyermeke született, köztük (VII.) János, aki a porosz háborúban esett el és József, aki tábornok lett.

93 Tanulmányait Bolognában és Rómában végezte. 1695-től Valkó vármegye örökös főispánja. 1704-ben Rákóczi ellen harcolt, 1708-tól tábornok. Az 1716— 1718-as háborúban a horvát nemzeti milícia parancsnokaként, altábornagyi rangban harcolt a török ellen. Királyi főkamarás (1705. júl. 25. -1731. dec. 24.), horvát báni helytartó (1721-1731), majd horvát bán (1731. dec. 24. -1733).

94 A bátyját, (II.) Pétert követte a főispáni székben. Az uralkodó 1698. december 31-én nevezte Baranya vármegye főispánjává, és tisztségét 1699 elejétől 1705-ig ténylegesen be is töltötte. A megmaradt közgyűlési jegyzőkönyvek szerint mindössze kétszer jelent meg a megye közgyűlésén: az 1701. febr. 1920-i tisztújításon és a 1702. márc. 31. - ápr. 1-jei közgyűlésen. A korabeli szokásoknak megfelelően meghatalmazottak által képviseltette magát. Az 1701. máj. 21-23-i közgyűlésre például Kaso István nagyprépostot, Kapuczy György kanonokot és Simaházy Ferenc alispánt küldte ki meghatalmazottként.

95 Baranya vármegye főispánságára vonatkozó igényét Nesselrode püspökkel szemben 1705 után sem adta fel. Például 1710-ben írt a vármegyének, hogy rajta kívül senki mást ne ismerjenek el főispánnak. 1721 után, mint Baranya vármegye főispánságának igénylőjét tartották számon.

96 92 Szentkirályi István: Baranya első főispánja a hódoltság után. Pécs szab. kir. város „Majorossy Imre Múzeumának" 1942. évi értesítője. Pécs, 1942. 31-34.; Fallenbüchl: Magyarország főispánjai... i. m. 64., 132. 93 Nagy Iván i. m. 3. k. 390., 393.; Gudenus i.m. I. k. 321-322. 94 ,,D.[raskovics] János" In: Révai Nagy Lexikona. V. k. Bp., 1912. 742.; Fallenbüchl: Magyarország főméltóságai... i. m. 75., 83.; Fallenbüchl: Magyarország főispánjai... i. m. 132. 95 Béli Gábor: A vármegyei önkormányzat újjáéledése Baranyában a török kiűzése után. Baranyai Helytörténetírás 1987/1988. Pécs, 1988. 23-24., 39. 96 BML Bvm. kgy. jkv. 397/1710.; Fallenbüchl: Magyarország főispánjai... i. m. 64.