A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok a történeti segédtudományok köréből - NAGY IMRE GÁBOR Baranya vármegye főispánjai (1688-1950)

okt. 27-én a megye sásdi közgyűlése hivatalosan is megbízta a szerb megszállás folytán működésében akadályozott alispán ideiglenes tennivalóinak ellátásával, amit a belügyminisztérium is jóváhagyott. 1919. dec. 3-án bízta meg a Huszár-kormány Baranya vármegye és Pécs város területére kiterjedő hatáskörrel a főispáni és kormánybiztosi teendők ideiglenes ellátásával. A pécsi kinevezés a gyakorlatban semmit sem ért, hiszen a város szerb megszállás alatt volt. A Huszár-kormányt követő Simonyi-Semadam-kormány 1920. márc. 31-én mentette fel kormánybiztosi tisztsége alól. 1923. nov. 1-én másodfőjegyzőnek rendelték ki, 1927. okt. 11-étől megbízott („helyettesített"), majd dec. 12-től megválasztott hegyháti járási főszolgabíró lett.

54 1938. márc. 18-án nevezte ki a kormányzó legfelsőbb elhatározásával Baranya vármegye főispánjává. Az 1938. márc. 31—i közgyűlésen iktatták be. 1943. jan. 20-án mentette fel a kormányzó legfelsőbb elhatározásával. A vármegye törvényhatósági bizottsága a febr. 15-i közgyűlésen vett búcsút tőle, és bevett szokás szerint arcképét megfesttette.

55 Kitüntetései: jubileumi emlékkereszt, katonai érdemkereszt, bronz katonai érdemérem, ezüst katonai érdemérem, „Háborús Érdemérem" (1930), c. őrnagy, a Magyar érdemkereszt középkeresztjének tulajdonosa (1943).

36 Bobánovics Jenő(1904. ápr. 7. Csáktornya -1983. okt. 16. Bp.), apja Bobánovics Kálmán mézesbábos, anyja Virág Erzsébet. Testvérei: Árpád, Kálmán, Ferenc, Paula, Karolina és Lajos. Római katolikus vallású. Háromszor nősült (1927, 1936, 1949). Első felesége 1936-ban meghalt. Még ez évben újra nősült, de 1948-ban elvált. A harmadik feleségével, Kovács Máriával 1949ben kötött házasságot.

57 A pécsi belvárosi elemi iskolába járt, négy polgárit végzett. Péknek tanult. Tanonc 1924. nov. 1. -1925. nov. 14. között, szabadulása után péksegédként dolgozott. Az 1930-as években önálló műhelyalapítással is próbálkozott. Sütő iparigazolványt kapott 1930. ápr. 4-én, iparát beszüntette 1931. okt. 5-én. 1932. nov. 14-én újabb iparigazolványt kapott, ám 1933. máj.-tói iparát nem 54 BML Bvm. főisp. ált. ir. 7859/1918.; Bvm. sásdi alisp. ir. 345, 1501/1919.; Bvm. alisp. ált. ir. 4644/1935.; Bvm. alisp. személyi ir. 55 BML Bvm. alisp. ált. ir. 20 857/1944, Bvm. kgy. jkv. 16, 22-30/1938. (már. 31.); Bvm. kgy. jkv. 2/1943. (febr. 15.) 56 BML Bvm. alisp. személyi ir.; MTCN 1944. 785/3. 57 Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja. 1944. december 21. -1945. november 29. Főszerk. Vida István. Bp, 1994. 52. Az édesapja neve tévesen szerepel Jenőként, valójában Kálmán lásd pl. BML Pécs-belvárosi áll. elemi fiúiskola V. oszt. előmeneteli és mulasztási naplója 1914/1915. évre.