A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok a történeti segédtudományok köréből - NAGY IMRE GÁBOR Baranya vármegye főispánjai (1688-1950)

gyakorolta, 1936. máj. 1-én hivatalosan is beszüntette. Az ipartestületi nyilvántartás szerint péksegéd volt 1939. márc. 17-ig.

58 A pék szakma mellett korán bekapcsolódott a szakszervezeti mozgalomba. 1926. jan. 1-től az Élelmezési Munkások Szabad Szakszervezete pécsi csoportjának tagja, később a szakcsoport könyvtárosa, majd 1926 végétől jegyzője. 1933 januárjától 1940-ig a szakcsoport elnöke, 1940-1944 között a szakmaközi bizottság elnöke és egyben szakcsoportja tiszteletbeli örökös elnöke. 1920-tól a Szociáldemokrata Párt tagja, 1940 végétől a párt végrehajtó bizottságának alelnöke.

59 1944. dec. 17-én beválasztották az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe (1944. dec. 21. -1945. nov. 29.). Tagja Pécs város Intézőbizottságának (1944. dec. 5.dec. 11.), Baranya vármegye és Pécs város Nemzeti Bizottságának és a város törvényhatósági bizottságának.

00 1947 novembere és 1949 júniusa (máshol júl. 1.) között Somogy megye és Kaposvár thj. város főispánja. 1949 júliusában a köztársasági elnök Baranya megye és Pécs város főispánjának nevezte ki. Pécs város 1949. augusztus 13-i közgyűlésén iktatták be. Tisztségét 1950. márc. 15-ig töltötte be. Főispáni illetménye folyósítását 1950. ápr. végén szüntették be. Felmentése után Budapestre költözött.

61 O volt a megye és a város utolsó főispánja. 1948-ban belépett a Magyar Dolgozók Pártjába, bár a két munkáspárt egyesítésével nem értett egyet. 1953 elején koholt vádak alapján letartóztatták és négy év börtönre ítélték. 1956. áprilisi szabadulását követően 1964. évi nyugdíjazásáig raktárosként dolgozott.

62 Boros István (1891. szept. 6. Sárosd -1980. jún. 11. Pécs). Apja Sauerwein Mihály MÁV állomás-felvigyázó, anyja Torna Teréz. Hatan voltak testvérek. Nevét 1902-ben magyarosította meg Borosra. A Szovjetunióban nősült meg, felesége Leontieva Olga, fia Vladimir (1920), a Meszhart pécsi igazgatóságának tisztviselője. Az 1910-1914-es tanévekben a budapesti tudományegyetemen tanult, ahol 1914-ben természetrajz-vegytan szakból szerzett tanári oklevelet. 1914. 58 BML Pécs Város Elsőfokú Közigazgatási Hatóságának ir. 1474/1936.; A Pécsi ipartestület ir, tanoncszerződések 16 310, nyilvántartási lap, iparlajstromkönyv 1930 A 38 és 1932 A 180, Segédnyilvántartás 7781/1925. 59 BML Bvm. alisp. személyi iratai. 60 Rozs András: A Magyar Kommunista Párt (MKP) és a Szociáldemokrata párt (SZDP) Baranya megyei és Pécs városi iratainak repertóriuma 1944-1948. Pécs, 2005. 11-12, 24, 439-441. 61 Dunántúli Napló, 1949. júl. 5. 5. és aug. 14. 3. BML Pécs kgy. jkv. 101/1949.; Bvm. alisp. személyi ir. 62 Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja i. m. 52.