A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok a történeti segédtudományok köréből - NAGY IMRE GÁBOR Baranya vármegye főispánjai (1688-1950)

választotta külön, hogy politikai híveit jobban jutalmazhassa. Pécs város főispáni hivatala 1906-tól 1918-ig, illetve 1921-ig még abban az esetben is külön működött, amikor ugyanazt a személyt (például Benyovszky Móric grófot) nevezték ki megyei és városi főispánná. A szerb megszállás alóli felszabadulás után 1921-ben ismét egyesítették Baranya vármegye és Pécs szabad királyi város főispáni hivatalát, amely ettől kezdve az újabb szétválasztásig, 1938-ig a vármegyeházán működött. 1938-ban a megyei és városi közös főispáni tisztséget másodszorra is szétválasztották - ezúttal személyi okokból. Blaskovich Ivánt nevezték ki Baranya vármegye és Nikolits Mihályt Pécs szabad királyi város élére. Az 1945. évi őszi országgyűlési választások kisgazdapárti győzelmét követően a koalíciós kormányzat megállapodott abban, hogy Baranya megyében a kommunista főispánt kisgazdapárti váltja fel, ezért ismét külön-külön Baranya megyei és Pécs városi főispánt neveztek ki. Az országgyűlési választások miatt immár harmadszor (ezúttal politikai okokból) választották szét a megyei és városi közös főispáni hivatalt. Az 1947. évi őszi választásokat követően ismét változott a helyzet, mert a koalíciós kormányzati tárgyalások eredményeként októberben megállapodás született arról, hogy a megyének újból kommunista főispánja legyen, amely ismét közös főispán kinevezésével járt. Mind a közös, mind a külön városi főispáni hivatalnak megvolt a maga előnye. Közös főispáni hivatal esetén volt egy szerv, illetve személy, aki öszszehangolhatta a megye és a város egymástól eléggé eltérő érdekeit. Külön városi főispán esetében viszont a főispán minden energiáját a város kormányzására fordíthatta. Arch ontológia és életrajzok Baranya vármegye és Pécs város főispánjainak hivatali névsora (archontológiája) az eddig megjelent - számos pontatlanságok tartalmazó - munkák folytatásának tekinthető.

34 34 Hatos Gusztáv: Baranya vármegye főispánjai 1193-1848. Századok, 1870. 371-387.; Pesty Frigyes: Baranyai főispánok. Századok, 1870. 483-485.; Pesty Frigyes: Újabb adalék a baranyai főispánokhoz. Századok, 1870. 566-567.; Somogyi Zsigmond: Magyarország főispánjainak története. Bp, Ifj. Kellner Ernő Kő- és Könyvnyomdai Műintézete, 1902. 19-24.; Várady Ferenc: Régi főispánok. Pécsi Napló, 1906. máj. 6. 1-5.; Lenkei Lajos: Negyven év Pécs életéből. Egy pécsi újságíró visszaemlékezései. Pécs, Pécsi irodalmi és Könyvnyomdai Részvénytársaság, 1922. 35-49.; Fejes György: Kik voltak Baranya és Pécs főispánjai? Dunántúl, 1935. ápr. 28. 5-6.; Fallenbüchl Zoltán: Magyarország főispánjai 1526-1848. Bp, Argumentum Kiadó, 1994. 64-65.