A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok a történeti segédtudományok köréből - NAGY IMRE GÁBOR Baranya vármegye főispánjai (1688-1950)

beiktatáskor a megyei közgyűlésen esküt is kellett tennie, bár az is eló'fordult, hogy valamilyen okból elmaradt a beiktatás, vagy hosszú idő telt el a kinevezés és a beiktatás között. A másik korlátozó tényezőt az jelentette, hogy a főispáni feladatok végrehajtása teljes embert követelt volna. A döntően nagybirtokosokból kikerülő főispánokat azonban lekötötte a birtokaik irányítása. Általában országos tisztségekkel is bírtak és még más egyéb feladatok elvégzése is hárult rájuk, ezért gyakran távol voltak a megyéjüktől.

15 A fenti megállapítások Baranyában is érvényesültek. A püspök-főispánok után gróf Festetics Pált nevezték ki, aki még az eskütételre sem jelent meg a rábízott megyében. Ot jómódú köznemes családok konzervatív és udvarhű sarjai (Végh Péter, Végh István, Somssich Pongrác és Majláth György) követték. Egyikük sem rendelkezett a megyében birtokkal, és jelentős országos tisztségeik birtokában mintegy mellékesen, inkább rangként és címként viselték Baranya vármegye főispánja tisztségét. Tisztségeik, főrendi házi tagságuk általában Bécsbe, Pozsonyba, Budára kötötte őket, és ha birtokaik gondozására haza is látogattak kastélyukba, az is távol esett a megyétől. Utóbbi szempontból Somssich Pongrác kivételt jelentett, hiszen a szomszédos Somogy megyéből könnyen kormányozhatta Baranyát. Majláth (III.) György volt a megye első újkori főispánja, aki tényleg Baranyában élt. (Az adminisztrátori rendszer 1845. évi bevezetésekor először főispáni helytartóként, majd 1847-től főispánként került a megye élére.) A főispáni tisztségre vonatkozó rendelkezések 1848-1861 Az 1848. évi áprilisi törvények után kinevezett főispánok már nem a rendi állam képviselői voltak, hanem kinevezett állami tisztviselők, akiknek megyéjük kormányzása érdekében helyben kellett tartózkodniuk.

16 Az 1848-as főispánok közül kiemelkedik Baranya vármegye főispánja, gróf Batthyány Kázmér, aki a polgári átalakulás végrehajtásával és a honvédelem megszervezésével egyaránt sokat tett megyéjéért. 1849-ben Windisch-Grätz herceg táborszernagy a megszállt területeken katonai kerületeket alakított ki, a törvényhatóságok irányítására és ellenőrzésére pedig királyi biztosokat nevezett ki, mert az ostromállapot bevezetése miatt a főispánok nem gyakorolhatták törvényes hatáskörüket, és egyébként is általában elmenekültek. A királyi biztosok többnyire a magyar konzerva15 Fallenbüchl: Magyarország főispánjai... i. m. 13-18., 22-24.; Zala megye... i. m. 52., 63., 74. 16 Fallenbüchl: Magyarország főispánjai... i. m. 23-24.