A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok a történeti segédtudományok köréből - RAYMAN JÁNOS Szigetvári szükségpénzek (1919-1920, 1944-1945)

egyáltalán nem, vagy csak alkalmi fuvarként állt rendelkezésre, e mellett a hadműveleti területen való szabad mozgás is korlátozott volt. A készpénz jelentős részét erről a területről is, a bankokból és az államiés közigazgatási pénztárakból a menekülő adminisztráció magával vitte. Az élet újra indulásához csak igen csekély pénzkészlet állt rendelkezésre. A helyzetet megítélhetjük Pécs polgármesterének 1945. január 13-án kelt leveléből, amelyben a város által kibocsátandó búzakölcsön-kötvényekről szóló véghatározatát terjesztette be a főispánhoz: „Az 1944. évi november hó végén bekövetkezett rendkívüli események folytán a város pénztárában alig 100000 pengőt meghaladó pénzkészlet maradt. Az említett időponttól kezdődően a város háztartását tápláló bevételek legnagyobbrészt elmaradtak, s így a város a különleges körülmények következtében reáháruló súlyos anyagi kötelezettségeknek megfelelni nem tud."

9 A pénztelenség megoldására Pécsett 2 millió pengő értékben búzakölcsön kötvényeket bocsátottak ki, hogy a hiányzó pénzösszeget kölcsönként gyorsan beszerezhessék. Kisebb lélekszámú és költségvetésű helységek ilyen lehetőséggel kevésbé élhettek. Ezért vált szükségessé a háború során elszigetelődött térségben fokozottabban a helyi szükségpénzek kibocsátása. Ez volt a közvetlen oka annak, hogy Mohács, Pécs, Szekszárd, Kaposvár és Szigetvár helységekben megkísérelték a pénzhez jutást, ezzel az első világháború idején már kipróbált és bevált módszerrel. Kupa Mihály úgy vélte, hogy ahol a IL Ukrán Front vetette meg a lábát, ott nem engedélyeztek helyi pénzkiadást, de a III. Ukrán Front területén megengedték. Ez így ellenpéldák miatt pontatlan, másrészt a frontparancsnokságoknak volt éppen elegendő súlyos feladatuk, amelyet meg kellett oldani. Ezért aligha foglalkoztak a megszállt területek ilyen jellegű gondjaival, legfeljebb a helyi parancsnokok voltak kapcsolatban a lakossággal. A nevezett helységekben a térség elszigetelődése volt a kényszerítő körülmény, ami a szükségmegoldást eredményezte és nem a megszálló hadsereg harcoló alakulatainak feltételezett eltérő vezetési stílusa. A pénzszükséget sokan szívesen magyarázzák a magyar kiadású 1000 pengő és a Vörös Hadsereg által kibocsátott megszállási pénzek nagy címletű ezerpengősének felváltási nehézségeivel. Azt aligha kell bizonyítani, hogy ilyen okok, bár rendre szerepeltek a helyi kiadások indokolásában, aligha késztették a helyi hatóságokat pénzkibocsátásra. Hozzá kell tenni, hogy az ún. nyilas ezer pengős ezt az elszigetelt térséget nem is volt képes elárasztani, 9 Esztergár Lajos, Pécs város polgármestere felterjeszti a főispánhoz a búzakölcsönkötvény kibocsátásáról szóló véghatározatát. Pécs, 1945. január 13. Közli: A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában. Szerk. Kopasz Gábor, Szinkovich Márta. (Baranya monográfia.) Pécs, 1971. 130-131.