A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok báránya megye és a pécsi egyházmegye történetéből - SÁNDOR LÁSZLÓ Az 1848 előtti baranyai lutheránus (evangélikus) kisiskolák szerveződése a Dunántúli Evangélikus Egyházkerületben

feladatokat a jegyző titokban végzi, de szolgálataiért az evangélikusok stólát fizetnek neki.

66 Négy év múlva a mágocsi szolgabíró régi metódus szerint működő tanítós helyként szerepeltette őket.

67 Ebből levonható az a következtetés, hogy a „Türelmi Rendelet" kibocsátása előtti zavaros időkben is gondoskodtak saját hitük és kultúrájuk megőrzéséről. Mestereik közül 25 évig volt közöttük Bauer János, aki 1755-ben született Palotán és 1796. február 2-tól ismert a vocatoriája. Megígért feladatát - ahogy ezt leírták róla - nagy serénységgel és szorgalommal végezte, felkészített tanítványai az egyház lelkésze előtt tettek próbát. Utódja 1821-től 10 éven keresztül a Kölesden praeceptoroskodó Strack Jakab lett. Schleining János előimádkozó tanítót 1832-ben hívták a Tolna megyei Kétyről, tevékenysége még 1848-ban is ebben a gyülekezetben van nyilvántartva. Az 1803 után letelepülő magyarbólyi evangélikusok első iskolájukat és imaházukat 1820-ban építették.

68 Tanítójuk feltételezhetően már ezidőtől fogva Busz Miklós lehetett, aki az igen népes Tolna megyei Izményben, Varsádon és Apátiban található ludimagisterek családjához tartozott. Az ő bizonyítható szolgálata részemről csak 1830-tól ragadható meg pontosan, mivel a hivatkozásul használható egyházi anyakönyvek másodpéldányai korábbról nem ismertek. Busz Miklós a tanítás mellett 1835 júniusáig rendszeresen temette a gyülekezet halottait is. Bolmány faluba történt távozásával Nonnenmacher Károly vette át tőle a mesteri hivatalt, aki a kevés számú református vallású, de német anyanyelvű gyermekeket is tanította. Az ő tanítósága alatt 1845-ben kapott Magyarbóly engedélyt Baranya vármegyétől arra, hogy Ivándárda és Pécs filiálisokkal együtt egyházközséggé szerveződjön.

69 Előtte, mint szórvány 1829 és 1845 között Kácsfaluhoz, azt megelőzően pedig a Tolna megyei Bonyhádhoz tartozott. Nonnenmacher Károly 1848-ban még tanítója volt a 90 tanítvánnyal rendelkező községnek. Ivándárda (az egykori forrásokban Alsóivány és Nagyiván változatként is előfordul a község neve) evangélikus lutheránusainak kisebb csoportja 1780 körül, nagyobbik része 1820 után érkezett.

70 A házaspárok száma 1842ben 35 volt, az iskolát látogató gyermekeké pedig 2 7.

71 Tanítójuk neve előbb Bisszinger Miklós volt, majd őt követte 1848-ig nézve Bisszinger János.

72 66 PPL Eszterházy vizita I. k. 1784. Tófű. 536. 67 BML Bvm. kgy. ir. 2438/1788. 68 Kalotai i. m. 202-203. 69 Kalotai i. m. 202. 70 Lásd a 6. és 10. sz. jegyzetet. 71 BML Kácsfalu és filiáinak evangélikus anyakönyvi másodpéldányai 1830-1845. Ivándárda 1842-es házaspárainak és iskolás gyermekeinek kimutatását Bors János lelkésztanító készítette, amit az 1843-as anyakönyvben közölt. 72 Uo. és Székács i. m. 95.