A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok báránya megye és a pécsi egyházmegye történetéből - SÁNDOR LÁSZLÓ Az 1848 előtti baranyai lutheránus (evangélikus) kisiskolák szerveződése a Dunántúli Evangélikus Egyházkerületben

gyülekezet tanítója Linde Gusztáv is az apjánál, testvérénél, majd a báta­apáti ludimagisternél tanult, mielőtt iskolahivatalt vállalt. 43 Espereskerületi tanítóképzőt tehát ő sem végzett. A praeoransok feladata elsődlegesen a hitélet előírt szabályainak betartatá­sa volt, a gyermekek tanítása inkább csak kiegészítő rendeltetésként van jelen e teendők mellett. A canonica visitatiókban olvasható nacionáléjuk is az „iste­ni szolgálat módjának" leírásával kezdődik, meghatározva benne a hétköznapi, vasárnapi és ünnepnapi könyörgéseket, énekeket, episztolákat és evangéli­umokat, nem különben a lelkipásztoroktól rendelt prédikációs könyvekből való egyházi beszédek felolvasását. Stólabevételeik értelmezéséből konzek­vens, hogy a temetés, a jegyesség kihirdetése, a gyóntalanok felkészítése, az egybekelők házassági szerződéseinek megírása és nem egy helyen a filiá­lis egyházközség számadásainak vezetése szintén rájuk hárult. A praeorans mesterek esetében a tanításért járó jövedelmet - érdekes módon - szintén a stóladíjak között sorolták fel. 44 A katolikus befolyás alól szabadulni kívánó telepes ágostai evangéli­kusok saját vallásközösségi életük kialakításának érdekében eleinte csak előkönyörgői állomás engedélyezéséért folyamodtak a felsőbb hatóságoknál. Ennek elnyerését elég hosszadalmas procedúra előzte meg, mivel biztosítani kellett a praeorans mesterek eltartásának minden ingó és ingatlan feltételét. A községlakók először mindig a földesurat keresték fel, hogy hajlandó-e allo­diális földjéből olyan belső fundust kihasítani, ahol iskola- és imádságos házat építhetnének, s ami egyúttal a tanító lakását is szolgálhatná. A mesteri javadalmak kiegészítő tartozékának számított a külsőségekben kimérhető uradalmi szántók és rétek, az elegendő tűzifa és a tanító szarvasmarháinak szabad legeltetésének joga is. Ez szintén a donátorok jóindulatától függött, akik ellenszolgáltatásként rendszerint szerződésben rögzített nyári gyalog­napszámot és a tanítók kinevezésének előzetes engedélyezését kérték cserébe. Az első tanító behozásának valós ügyintézése csak mindezek tisztázása után indulhatott el a bürokrácia egyházi és világi fórumainál. 45 Baranyában a lutheránus iskolák és mesterházak jelentős része - épp a fili­ák nagy száma miatt - egy fedél alatt volt az oratóriumokkal. Építési anyaguk vályog és kő, fedésük szalma, terjedelmük öl mértékegységből átszámítva 78 és 170 négyzetméter közé tehető. 43 „...Diákit dornt, apudpatrem et apud fratrem Gábrielem Linde, tunc Magistrum. in Apáti..."Jelzete OEL Egyh. jkv. T-B-BS. 1829. Hidegkút és filiái. 113. 44 Mindez kiválóan tanulmányozható a baranyai fiókgyülekezetek esetében is. Pl. OEL Egyh. jkv. T-B-BS. 1829. Ráckozár és filiái. 45 Az eljárás pontos leírása jól tanulmányozható a Külsó'somogyi Egyházmegyéhez tartozó Iharosberény és Szepetnek községek egyházlátogatási jegyzökönyvei alap­ján. OEL Egyh. jkv. KS. 1829. Iharosberény. 141., 151. és Szepetnek. 166-179.

Next

/
Thumbnails
Contents