A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)
Tanulmányok báránya megye és a pécsi egyházmegye történetéből - SÁNDOR LÁSZLÓ Az 1848 előtti baranyai lutheránus (evangélikus) kisiskolák szerveződése a Dunántúli Evangélikus Egyházkerületben
19 településen tiszta nyelvi közegben, 10-ben magyarokkal, 1 községben (Alsónána) szerbekkel, Hőgyészen viszonylag nagy populációt képező (642 fő) zsidókkal, Bonyhádon, Gyönkön és Pakson magyarokkal és zsidókkal, Dunaföldváron pedig magyarokkal, szerbekkel és zsidókkal voltak egy gazdasági életközösségben. Görbő filiális kapcsolódású pusztán élő 10 fős lutherhívő az egyaránt nagyszámú katolikus magyarok és zsidók mellett már alig vehető figyelembe, szinte elenyészően kicsi. A most bemutatott 36 ágostai evangélikus hitfelekezethez tartozó községen felül további 17 településen csak magyar anyanyelvű lutheránusok éltek. A Somogy megyei evangélikusok etnikai összetétele lényegesen egyszerűbb. 1848-ban 4 településen csupán németek, 16-ban magyarok, 3-3-ban magyarok és németek, illetve magyarok, németek és tótok, 2-ben magyarok és zsidók, végül Tab községben magyarok, evangélikus tótok és zsidók alkották a faluközösséget. 7 Az 5 anyaegyházhoz 23 filia tartozott, melynek népességnagysága 5 784 fő volt. Szabadi 151 lelket adó németajkú protestánsai a baranyai Ráckozár (ma Egyházaskozár) eklézsiája alá voltak beosztva. így Somogy megyében (Szabadival együtt) az ágostai hívők száma 5935-re tehető, ami az egész egyházmegyén belül 13,7 %-os aránynak felel meg. Ebből saját vallásfelekezetük által fenntartott iskoláikat 895 gyermek látogatta, ami a népesség és a tanulóifjúság megoszlását alapul véve 15,1 %. Fejér megyéből 6 település tartozott a Tolna-Baranya-Belsősomogyi Egyesült Egyházmegyéhez. Ok kivétel nélkül magyarok voltak, bár Sárbogárdon és Cecén jelentősebb zsidó közösség is található mellettük. Az itt élő ágostai evangélikusok száma nem tekinthető számottevőnek. Egyházigazgatási lag a Tolna megyei Némedi alá tartozó Dád, Igar és Vám településekkel együtt a lutheránus lakosság nagysága mindössze 329 fő (0,8%) volt. A 6 településen 55 iskolába járó gyermeket írtak össze, melyből Sárszentmiklóson 33, Sárbogárdon 13 és Cecén 9 volt a számuk. Velük Esztel Sámuel lelkésztanító foglalkozott. 8 A történeti Baranya megyében Péccsel együtt 21 településen éltek tömbszerűen - kivétel nélkül német anyanyelvű - ágostai evangélikusok, melyből azonban Dárda (ma Darda, Horvátországban) mezővárost és az 1576-os református zsinaton elfogadott kánonjairól híres Hercegszőlőst (ma Knezevi Vinogradi, Horvátországban) alacsony lutheránus lélekszámuk miatt figyelmen kívül hagyhatjuk. Gazdasági érdekszféra szerint 9 község az Eszterházy, 5 a Schaumburg-Lippe és l-l a Perczel család illetve Habsburg Albrecht főherceg tulajdonában volt. A kommunitások közül további egy állami kezelésben lévő vallásalapítványi uradalomhoz, egy a főnemesi Puchner birtok7 Székács i. m. 236. 8 Székács i. m. 101.
