A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)
Tanulmányok báránya megye és a pécsi egyházmegye történetéből - RADNÓTI ILONA Siklós zsidósága a 18-20. században
A hazatérés után A háborús cselekmények elmúltával az első zsidó szervezet, amely Siklóson megszületett, a Siklósi Járás Zsidó Gazdasági Tanácsa volt. Megalakulását 1945. február 7-én Breuer István, Kun Lajosné, Breuer János, Eisenberg Jenő, Eisenberg József, Kohn László és Gottlieb Pál jelentette be. A tanács Siklós székhellyel működött, tevékenységét a siklósi járás egészére kiterjesztette. Vezetői Szirtes Andor és Spitzer Marcell voltak. 124 A Zsidó Gazdasági Tanács azt tekintette feladatának, hogy az elhurcoltak ingatlan (lakás, üzlethelyiség, mezőgazdasági ingatlan) és lehetőség szerint ingó vagyonát felkutassa, arról leltárt készítsen és védelméről gondoskodjon. Az 1877. évi XX. törvénycikk előírása szerint gondnokság alá kellett helyezni azt, aki legalább egy év óta távolt volt, tartózkodási helyét nem ismerték, vagy hazajövetelében és vagyona kezelésében gátolva volt. A gondnok kijelölése Baranya Vármegye Árvaszékének hatáskörébe tartozott. Az eljárás megindítását a helyi közigazgatásnak kellett kezdeményeznie. E munkába kapcsolódott be a Zsidó Gazdasági Tanács: felmérte az elhagyott javakat, és javaslatot tett a gondnok személyére is. A tanács megalakulását és tevékenységét a járás főszolgabírája is méltányolta. A távollévő és elhurcolt zsidók vagyonának kezeléséről kiadott körrendeletében a községek elöljáróságát és jegyzőit nemcsak arról tájékoztatta, hogy megalakult a szervezet, hanem arra is felhívta figyelmüket, hogy gondnok-kirendelési eljárásuk során lépjenek érintkezésbe a tanáccsal, s vele karöltve végezzék a munkát. 125 Általában mind a községi elöljáróság, mind az árvaszék elfogadta a Zsidó Gazdasági Tanács javaslatait a gondnokok kijelölésekor. Egy gondnok több deportált vagyonát is kezelte. A vagyon kezeléséről számadást készítettek és nyújtottak be az árvaszéknek. A Zsidó Gazdasági Tanács kezelte például Vida A. és M. néven jegyzett cég tulajdonát, és „a háborús pusztítások után megmaradt bútorokat''' raktárba vitte. A deportáltak elhagyott lakásai, üzlethelyiségei üresen álltak. Többen érdeklődtek lakások iránt, mások üzlethelyiséget szerettek volna kapni. Számos kérelem érkezett a községi elöljárósághoz és az Elhagyott Javak Kormánybiztosságához volt zsidó tulajdonú lakások, üzletek kiutalása iránt. Előfordult, hogy az elöljáróság a Siklósi Járási Zsidók Gazdasági Tanácsának elutasítása ellenére kiutalta a kért helyiséget. így jutott például a Munkás Altalános Fogyasztási Pécsi Cég siklósi fiókja az Oszterreicher A. és Eisinger A. 124 Uo. 374, 387/1945. 125 A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában. Szerk. Kopasz Gábor-Szinkovics Márta. Pécs, 1971. 178-179.
