A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok báránya megye és a pécsi egyházmegye történetéből - RADNÓTI ILONA Siklós zsidósága a 18-20. században

lamokhoz képest. Kállay miniszterelnök a fokozódó német nyomás ellenére ellenezte a zsidók deportálását, kiszolgáltatásukat a németeknek, s azt sikerült is megakadályoznia. Miután 1944 márciusában a németek megszállták az országot és megalakult a németbarát Sztójay-kormány, a hazai zsidóság helyzete gyökeresen megváltozott. Veesenmayer - Németország tejhatalmú megbízottja - közvetlenül az ország megszállása után folytatott tárgyalásai során kijelentette, hogy a „zsidókérdést is radikálisan kell majd az új kormánynak megoldania"}®

5 Március végétől a kormány rendeletek özönét alkotta meg, melyek a legapróbb részletekig, tilalmak sokaságával korlátozták a zsidó lakosság életét.

106 Az első rendeletek az információktól, a kapcsolattartási lehetőségektől való elzárást és a megjelölést szolgálták. Az emberi méltóságot megalázva elrendelték, hogy a „honvédelmi és közbiztonsági szempontból megbízhatatlannak tekintendő zsidók jól felismerhetők legyenek"}®

1 jellegzetes sárga csillagot kötelesek ruházatukon viselni. Április 14-én látott napvilágot a zsidók teljes kifosztását célzó intézkedés: zár alá vették, illetve bejelentési kötelezettséget írtak elő a zsidó vagyonokra. A katonai megszállást végző csapatokkal szinte egyidejűleg érkezett meg Adolf Eichmann 150-200 fős kommandójának élén, hogy az Endlösung végrehajtását megvalósítsa. A náci tervek a magyar állam végrehajtó apparátusának, a közigazgatás és a közbiztonság országos és helyi szerveinek tevőleges részvételével kerültek végrehajtásra. A gettósítási és deportálási művelettervek hat, területileg meghatározott tisztogatási akciót irányoztak elő. E célból az országot hat műveleti zónára osztották, mindegyikhez egy-két csendőrkerület tartozott. Baranya megye a IV. kerület s az V. zóna része lett. Alagyarország déli határsávját 1944. április 19-én nyilvánították hadműveleti területté, s kiürítését is elrendelték. Az akció előkészítéseként táviratilag Budapestre rendelték a szegedi, a pécsi, a szombathelyi csendőrkerületek parancsnokait, a nyomozó alosztályparancsnokokat és a rendőrség vezetőit. A megbeszélésen Baky László tájékoztatást adott az északi és északkeleti országrészben folyó gettósításról, illetve arról, hogy a jugoszláv határ mentéről is ki kell telepíteni a zsidókat. A déli határsáv „soron kívüli zsidótlanítására" 105 Idézi: Lévai Jenő: Fekete könyv a magyar zsidóság szenvedéseiről. Bp., Officina, 1946. 96. 106 A jogfosztó intézkedéseket idézi Gyurgyák i. m. 176-178. 107 Idézi: Ránki György: 1944. március 19. Bp., Kossuth,1978. 241.