A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok báránya megye és a pécsi egyházmegye történetéből - RADNÓTI ILONA Siklós zsidósága a 18-20. században

eredménye is volt (pl. a bankok és nagykereskedők egyre kevesebb hajlandóságot mutattak a hosszú távú hitelezésre). A közellátási gondok elkerülése néhány esetben arra késztette a siklósi hatóságot, hogy bizonyos cikkek esetében a továbbárusítási jogot - a törvény rendelkezései ellenére - meghagyják zsidó kereskedőknek. így nem történt meg teljes kirekesztésük a fűszer- és gyarmatáru, valamint építőanyag viszonteladásából. A siklósi jegyző azért javasolta Spitzer Vilmos építőanyaggal, Oszterreicher Albert és Eisinger Adolf, illetve a Fischhof Testvérek fűszer- és gyarmatáruval való nagybani kereskedésének ideiglenes jelleggel történő engedélyezését, mert Siklóson nem volt olyan tőkeerős keresztény kereskedő, aki átvehette volna a fenti árucsoportok forgalmazását. Ugyanakkor a két utóbbi cégtől a vasárukkal és a különböző piperecikkekkel történő mindennemű árusítási jog visszavonására tett indítványt, mert azok árusítására helyi keresztény kereskedők is voltak.

98 A gazdasági szférán kívül az izraeliták politikai-közéleti befolyásának viszszaszorítása érdekében is születtek intézkedések. Ezek sorába tartozott a második zsidótörvény azon rendelkezése, amely megtiltotta a zsidók törvényhatósági bizottsági tagságát, ha azt virilis jogon, szakszerűség, érdekképviselet, örökös tagság vagy hivatali állásuknál fogva nyerték. A Budapesti Közlöny 1939. augusztus 22-én közölte a törvény végrehajtási utasítását. Baranya vármegye Igazoló választmánya rövid időn belül, augusztus 31-én megtartotta e tárgyban ülését. Egyhangúlag hozott határozatával, mint „köztudomásúlag az 1939. évi IV. tc. hatálya" alá eső személyeket Spitzer Zsigmond földbirtokos, dr. Felischer Ferenc ügyvéd és Fischhof Zsigmond kereskedő siklósi lakosok tagságát megszüntette.

99 (Hamarosan a siklósi képviselőtestületből is kizárták a zsidókat, ügymenete nem ismert.) 1939. december 19-én alakult meg a Légoltalmi Liga siklósi csoportja. Annak ellenére, hogy a zsidótörvényekkel folyamatosan korlátozták a zsidók állampolgári jogait, a Liga helyi csoportja tanácstagjai közé választotta az izraelita közösség két tekintélyes személyét, Fleischer Ferenc és Nagy Jenő ügyvédeket, és az izraelita nőegylet elnökét. A 60 fős tagság mintegy 2022 %-a a siklósi zsidó lakosok köréből került ki. Az alakulási közgyűlés jegyzőkönyvét a tagnévsorral együtt jóváhagyás céljából a megyei alispánhoz terjesztették fel. Horvát István alispán 1941. szeptember 6-án megjegyzés nélkül tudomásul vette a felterjesztést.

100 Kállay Miklós miniszterelnöksége alatt további korlátozó intézkedések születtek és léptek életbe. Az első törvény, amelyet a Kállay-kormány a hazai 98 Uo. 4244/1941, 3634/1941. 99 BML Bvm. Igazoló vál. ir. 1939-1944. 100 BML Bvm. egyesületi alapszabályainak levéltári gyűjteménye, Siklós.