A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok báránya megye és a pécsi egyházmegye történetéből - RADNÓTI ILONA Siklós zsidósága a 18-20. században

fenn.) Iskolaszéki tag lett Weisz Vilmos, Weisz Lajos, Schwarz Lipót, Pick Miksa és dr. Márkus Miksa.

58 A siklósi zsidó polgárok gazdasági súlya nemcsak a település legnagyobb adófizetői között mutatható ki. Néhányan - a már említett Spitzer Márkon kívül - a megye legnagyobb adófizetői közé is bekerültek. 1884-ben még csak öten voltak a listán: Weisz Jakab, Weisz Dávid, Weisz Mór, Spitzer Márk és Spitzer Samu. Spitzer Samut gazdálkodónak, a többieket kereskedőnek tüntették fel.

59 A későbbiekben számuk gyarapodott, 1898-1914 között 10-22 fő között mozgott. (A megyei listán 276-290 személy szerepelt.)

60 Pl. 1884-ben virilis jogon megyei törvényhatósági bizottsági tagságot nyertek Weisz Jakab, Weisz Dávid, Spitzer Samu, Weisz Mór és Spitzer Márk, 1910-ben Blum Sándor, Fürst Ignác, Hirschfeld Ödön, Krausz Lipót, Kürschner Mór, Márkus Miksa dr., Pick Lipót, Pick Miksa, Sági Ernő dr., Spitzer Ede, Spitzer Samu, Spitzer Sándor, Spitzer Zsiga, Weisz Ignác, Weisz Izidor, Weisz Lázár, Weisz Sámuel és Weisz Vilmos.

61 Pozíciójuk évről-évre változott, de többen közülük az első ötven, ill. az első száz között szerepeltek. Bejegyzett foglalkozásukat tekintve is változatos a kép. Ugyanaz a személy időnként más-más foglalkozással szerepelt. A nevek ismeretében mégis azt mondhatjuk, hogy a többség föld- és egyéb ingatlana, ill. földbérleteinek jövedelme alapján került a megye legnagyobb adófizetői közé. Kivételt Blum Sándor ecetgyáros, Hirschfeld Ödön és Klein Béla bankigazgatók, illetve az értelmiségi pályán tevékenykedők jelentettek, az utóbbiak által fizetett adó azonban kétszeresen számított. A zsidóság gazdasági súlyának növekedésével, polgárosulásával párhuzamosan a siklósi elit elismert és egyenrangú partnere lett. Ez nemcsak a helyi önkormányzati munkában megjelenő együttműködésben nyilvánult meg, hanem a gazdasági élet területén is nyomon követhető, leglátványosabban a pénzintézetekben. Vagyonosodásukban sem találtak kivetni valót. „Eletük, küzdelmeik a siklósiak szeme előtt zajlott le" - írta a kortárs Fejes János. A leggazdagabbaknak tekintett Weisz, Spitzer és Fürst családokról a kortársi vélemény így szólt: „A férfiak mindannyian józanok, munkásak, egészségesek, vállalkozó szelleműek... Vagyonosodásuknak, gazdasági tevékenységüknek semmi kirívó for?nájár ól nem tudnak. Az általuk elért gazdasági eredményt hasonló számúférfimunkás tagokkal és szorgalommal bárki elérhette volna.. ,"

62 58 Siklósi nk. képv. jkv. 1888 dec. 29., 1891. aug. 29., 1911. jan. 28. 59 BML Bvm. Igazoló vál. ir. 1884. évi névjegyzék. 60 Baranyavármegye Hivatalos Lapja, 1898. okt. 10., 1900. szept. 16., 1902. szept. 7., 1906. szept. 20., 1907. szept. 26., 1910. szept. 13. 61 BML Bvm. Igazoló vál. ir. Névjegyzékek. 62 Fejes i. m. 338-339.