A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok báránya megye és a pécsi egyházmegye történetéből - RADNÓTI ILONA Siklós zsidósága a 18-20. században

Jóllehet Siklós gazdaságában a mezőgazdaságnak és kereskedelemnek volt meghatározó súlya, a 19. század utolsó évtizedeiben még fejlett kézműiparral rendelkezett. Szemléletesen érzékelteti ezt, hogy az önálló iparosok száma a századfordulót követő években is meghaladta a 300 főt. A rendkívül sokféle mesterséget űzők többsége azonban segédszemélyzet nélkül dolgozott. Az iparosok között zsidó mesterek is voltak. A korábban említett lista szerint (1868), a siklósi izraeliták 20 %-a foglalkozott iparűzéssel. A kisiparosok több mint fele a hagyományosnak tekinthető „zsidó" szakmát, a szabóságot gyakorolta (Singer Jakab, Stern Jacob, Weisz Mayer, Mauthner Mór, König Markus, Holzer Dávid, Deutsch Dávid, Weisz Nátán). Tímárként két személyt, Strausz Ignácot és Alt Márkust jegyezték fel. Az Alt családban a szakma évtizedeken keresztül öröklődött, majd bőrkereskedéssel egészült ki. Krausz Adolf üveges, Gruber Ferenc pedig cipész mesterséget űzött. Az 1890-es évektől új szakmák is megjelentek a zsidóság körében. Tekintélyes iparosnak számított Löwy Zsigmond mészáros, aki a századforduló után éveken keresztül a község kórházának beszállítója volt.

54 Új foglalkozási ágat honosított meg Goldberger Rezső fényképész-műhelyének megnyitásával. Az ő nevéhez fűződik 1912-ben, először a Flórián téren, majd a Központi Szálloda nagytermében a „kinematograph színház" működtetése. A vállalkozást „Dráva-völgyi Mozgószínház" néven jegyeztette be.

35 Szólnunk kell a zsidó népességen belül foglalkozásukból adódóan jelentős befolyással, társadalmi presztízzsel rendelkező, esetenként tekintélyesebb vagyonnal is bíró csoportról, az értelmiségiekről: orvosokról, ügyvédekről, tanítókról (ez utóbbiakról a felekezeti iskolánál). Mivel az orvosi pálya II. József uralkodása óta nyitva állt a zsidóság előtt, miként már említésre került, diplomás zsidó orvosok a 19. század közepén már laktak Siklóson. Az orvosok száma a későbbiekben ugyan gyarapodott a mezővárosban, de az izraeliták száma általában nem haladta meg a három főt. Dr. Márkus Miksa 1888-ban diplomázott Budapesten, községi orvos volt, de az 1894-ben megnyíló, először magán-, majd községi kórházban is dolgozott. Dr. Ungár Adolf ugyancsak Budapesten diplomázott, magánorvosként tevékenykedett. 1911-ben bekövetkezett halálakor a község képviselőtestülete könyvtárának közadakozásból történő megvétele mellett határozott, azzal az indokkal, hogy családján segítsen és a kórház is értékes könyvekkel gyarapass 1897. 424.; Pénzügyi Compass 1902-1903. 852.; Pénzügyi Compass 1903-1904. 852.; Magyar Pénzügyi Compass 1916-1917. II. Szerk. Kormos Alfréd. 855. 54 BML Siklós nk. képv. jkv. 1912. jan. 27. 55 Uo. 1912. jún. 22.; Siklós és Vidéke, 1912. ápr. 7.; Baranyai Polgár, 1912. okt. 13.