A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok báránya megye és a pécsi egyházmegye történetéből - RADNÓTI ILONA Siklós zsidósága a 18-20. században

A fennmaradt községi jegyzőkönyvekben a beköltözőkre csak abban az esetben találunk példát, ha az új lakos a községi szabályrendeletnek megfelelően siklósi illetőséget is kívánt szerezni, s annak eléréséhez kifizette a meghatározott összegű felvételi díjat. Weisz Jakab 1887-ben, Lőwy Zsigmond Terehegyről 1889-ben, egy évvel később Drávaszentmártonból Pick Vilmos kért és kapott községi illetőséget.

42 Elhelyezkedés a gazdasági és társadalmi életben (a dualizmus kora) A kiegyezés évében (1867) a magyar törvényhozás megalkotta az úgynevezett emancipációs törvényt, s azzal új fejezetet nyitott a hazai zsidóság történetében. A mindössze két paragrafusból álló törvény az ország izraelita lakosait minden polgári és politikai jog gyakorlása tekintetében egyenlőnek mondta ki a keresztény lakossággal. A jogegyenlőséggel feltárultak a zsidóság előtt a korábban lezárt társadalmi érvényesülési csatornák, gyors és nagyarányú, felfelé irányuló átrétegződési folyamatok indultak be, melynek a gazdasági fejlődés szabta meg a kereteit. Ezek az érvényesülési utak elsősorban a zsidóság hagyományos foglalkozási ágában, a kereskedelemben, majd a pénz- és hiteléletben voltak a leglátványosabbak. Néhány család azonban a siklósi térség mezőgazdaságában, valamint értelmiségi pályákon is jelentős pozíciókat szerzett. Annak ellenére, hogy a gazdaság egyes szektoraiban jelentős, helyenként uralkodó pozícióba kerültek, mindez nem érintette a siklósi zsidóság egészét. A vagyoni különbségekből fakadó egyenlőtlenségek az izraeliták csoportján belül is számottevőek voltak és maradtak, csak néhány család emelkedett ki, többségük megmaradt a kispolgári lét színvonalán. Az általános anyagi gyarapodás ellenére a siklósi zsidók között is voltak támogatásra szoruló szegények. Siklós zsidóságának tevékenységi körére továbbra is jellemző maradt a kereskedelem túlsúlya. Ebben a szektorban az 1860-as évektől kezdve fokozatosan elfoglalták a korábbi csoport helyét. Siklós gazdasága nem volt olyan fejlett, hogy a kezdetben viszonylag kis tőkeerővel rendelkező zsidók ne használhatták volna ki a gazdasági fejlődés konjunktúra-szakaszait. Alkalmazkodási képességükben fontos szerepet játszott, hogy korábbi tapasztalataik alapján jól ismerték a régió gazdasági adottságait, piaci-értékesítési lehetőségeit. A kiegyezést követő évben a zsidó adófizetők körében 67 % a kereskedők aránya. Többségük (21 fő) ugyan házalóként került feljegyzésre, de már 42 BML Siklós nk. képv. jkv. 1887. dec. 14., 1889. máj. 15., 1890. dec. 14.